Turczi István Tata 1957. október 17. –
|
Egy ideje már |
Jedno vreme već |
A költészetről - az Ezüst híd/Srebrni most fordításkötetemről - fordításaim - kedvenc verseim - gondolatok - magamról O poeziji - o knjizi prevoda Ezüst híd/Srebrni most - moji prevodi - omiljene pesme - zabeleške - o sebi
Turczi István Tata 1957. október 17. –
|
Egy ideje már |
Jedno vreme već |
Gergely Tamás Brassó 1952. augusztus 19. –
|
Marie |
Marija |
Forrás: Gergely Tamás: Latorcza kontinens, Mentor, Marosvásárhely, 1998.
Milica Milenković Niš, 12.
maj 1989. –
Кап
Док
сам малопре сат времена шетала на пљуску,
уживала
сам у одразу светлости у стакластим барама
и
дијамантским кишним капима.
Ничег
лепшег нема од сусрета светлости и воде,
мислила
сам.
На
моменте бих приметила да сви журе,
да
аутомобли праве буку.
Помислила
бих како нема веће тишине
од оне
коју човек носи у себи,
где се
и у зимској ноћи рађају мале светлости.
Донела
сам толико одлука малочас.
Родило
се хиљаду путовања у мени
и
милион нових светова.
Пешачила
сам дуго у недоглед.
Надисала
сам се кише за читав један век.
И
надисала сам се себе за будућих бескрај-живота.
Потписујем
водом са неба да постојим.
Потписујем
и то да сам постала пљусак
и да
се разливам.
И опет
да сам само једна кап која чисто сија у ноћи
док
небо и светлост стоје иза ње и живе у њој.
Заувек.
Izvor: Милица Миленковић: КАП - Čudo (cudo.rs)
Csepp
Míg az
imént egy órát a szakadó esőben sétáltam
az
üveges tócsákból és a gyémántszerű esőcseppekből
visszaverődő
fényt élveztem.
Az víz
és a fény találkozásánál nincs szebb,
gondoltam.
Időnként
észrevettem, mindenki siet,
a gépkocsik
zajt csapnak.
Elgondoltam,
nincs nagyobb csend annál,
amit az
ember magában hord,
ahol a
téli éjben is fényforrások születnek.
Épp az
előbb annyi határozatot hoztam.
Az
utazások ezerszámra születtek bennem
és
milliónyi új világ.
A
végtelenbe gyalogoltam.
Egész
évszázadra szívtam magamba az esőt.
És a
jövendő végtelen életre is feltöltöttem magam.
A
mennyboltra vízzel írom, létezek.
Aláírom,
záporeső lettem
és
szétfolyok.
És ismét
csak egy éjszakában csillogó csepp vagyok,
mögötte
a menny és a fény áll és benne élnek.
Mindörökre.
Fordította: Fehér Illés
Vladimir B. Perić Šabac 1976. –
|
34.
етида |
34. etűd |
Risto Vasilevski
Nakolets, 31. januar 1943. –
|
Балкански гето |
Balkáni
gettó |
Vasa Pavković Pančevo 3.
februar 1953. –
|
Bezazlenost |
Ártatlanság |
Nadija Rebronja
Novi Pazar 7. april 1982. –
|
Свирачи у метроу |
Zenészek a földalattin |