Bíró Tímea Másvilágra költözés – Selidba na drugi svet

 

Bíró Tímea Csantavér 1989. december 17.  –

Másvilágra költözés   körülmetélt életek köldökzsinóron rángatják az eget száraz torkokból embriódák szakadnak fel kopott bőröndjük elveszik isten csomagterében

Selidba na drugi svet   obrezani životi nebo na pupčanoj vrpci trzaju iz suhog grla se embrioni oslobađaju njihovi istrošeni kovčezi se u prtljažniku boga gube   Prevod: Fehér Illés

Forrás: Bíró Tímea: A pusztítás reggelei, Fórum Újvidék 2017. 48. old.

Méhes Károly Kórházi váró – Bolnička čekaonica

 

Méhes Károly Pécs 1965. február 20. – 

Kórházi váró   Kicsoda?  Kire?    A csap a magasban milyen szavakat csöpög?  A szivacs csak úgy issza őket. Ki vigasztal  engem?    Azt képzelem: a pók a sarokban nem hálót fon,  hanem szivárványt épít, faltól falig.    A fehér köpeny a fogason. Mint valakinek  az üres teste, a bőre vörös pecséttel.    Ha meggyógyulok, szeretnék majd  szépen meghalni.

Bolnička čekaonica   Ko? Koga?   Iz slavine u visini kakve reči kapaju? Spužva ih sve upija. Ko će mene da teši?   Zamišljam: pauk u ćošku ne mrežu plete, od zida do zida dugu gradi.   Na vešalici beli mantil. Kao nečije prazno telo, koža mu je sa crvenim žigom.   Ako ću se oporaviti, voleo bi lepo da umrem.   Prevod: Fehér Illés

Forrás: Méhes Károly: A másik táj, Pro Pannonia, Pécs 2000.

Gergely Tamás Hol az Igazság – Gde je Istina

  

Gergely Tamás Brassó 1952. augusztus 19. –

Hol az Igazság        Vadmalac aznap kivételt tett: ezúttal ő ment el a komájához.      A Komát nagy munkában találta, éppen ásott.      – Hát te? – kezdte a diskurálást. – Csak nem temetsz?      Megállt a Koma a munkában, fennebb tolta fején a sapkát. Megvakarta izzadt homlokát, majd ezt mondta:      – Kiások. Keresem az Igazságot.      Vadmalacnak a torkán akadt a kérdés, hogy azt hogyan, mármint hogy az Igazságot, Komája kérdés nélkül is magyarázta:      – Egyesek szerint el van az ásva. Mélyen.      Vadmalac erre kacagott egy sort. Majd sírt egy sort. Végül feltűrte az inge ujját, és beállt ásni maga is.

Gde je Istina        Vepar je tog dana iznimno on posetio svog jarana.      Jaran je baš tada u velikom poslu bio: kopao.      – Ti? – počeo je ispitivanje. – Valjda ne sahranjuješ?      Stade Jaran u svom poslu, kapu na glavi prema nazad gurnuo. Obrisao oznojeno čelo i rekao:      – Kopam. Istinu tražim.      Pitanje je Vepru u grlu ostao. Kako, na koji način, i to baš Istinu, ali Jaran mu je i bez naglas postavljenog pitanja objasnio:      – Neki tvrde da je zakopana. Duboko.      Vepar se na to prvo nasmejao. Pa je plakao. Na kraju je skinuo kaput i on sam počeo da kopa.   Prevod: Fehér Illés

Forrás: a szerző

Živko Nikolić Коментар уз песму Варка – Fondorlat - Utóirat

 

Živko Nikolić Koprivnica kod Zaječara 13.11.1958. –

Коментар уз песму Варка   у тој тамној шуми надомак које је све почело тополе миришу опојно и киша пада тихо прекорно на трен сам једном у њој застао једном а није престало траје обнавља се кружи трептај твоји усана као прстен око мене се обвија и заувек ме оставља под окриљем големих стабала   6. – 18. 9. 1999. Београд

Fondorlat – utóirat   abban a sötét erdőben amelyben minden kezdődött a nyárfák bódító illatot árasztanak az eső meg csendesen feddésként esik egy pillanatra megálltam egyszer de ott maradtam tart újul kereng ajkad rezdülése gyűrűként vesz körül és mindörökre a hatalmas fák árnyékában tart   1999. 9. 6. – 18. Belgrád    Fondorlat, Fondorlat – utóirat: A két vers egységet képez és emléket állít az 1999. 5. 2.-án bombázások áldozatául esett hitvesének. (A ford. megjegyzése)   Fordította: Fehér Illés

Izvor:autor

Risto Vasilevski (О)да мору – Óda a tengerhez

 

Risto Vasilevski Nakolets, 31. januar 1943. – 

(О)да мору                           Весни Ацевској   Море надолази.   Ломи црна огледала, крхке обале претвара у дно.   Узбуркана утроба помера све са свог места, избацује на површину.   Буди се један посве други свет: давни утопљеници не могу да упале светиљке на потопљеним бродовима; плутају душе умрлих који су се свесно предали фатуму чим су осетили плиткоћу времена у коме су живели; тела растопљена сољу нагризају очи...   Гласови галебова парају простор и поново урањају у море да утоле глад потомака.   Море се повлачи.   Са собом одвлачи све што је избацило, све што смо томе придодали, чак и несвесни тога.   Све односи на другу страну, да би сутрадан, опет, вратило назад, док се једном не прекине ланац који га везује с временом.   (О)да мору које све стрпљиво подноси мада својом меморијом може бити учитељ и судија у исто време; његовој једноличности коју свако види као лепоту и сваког привлачи као слика којом се може наставити живот.

Óda a tengerhez                           Vesna Acevskához   Árad a tenger.   Töri a fekete tükröket, a gyenge partokat a mélybe taszítja.   A felkorbácsolt mélység helyéről mindent elmozdít, felszínre dob.   Más világ ébred: az elsüllyesztett hajókban a valamikor megfulladtak a lámpákat nem tudják meggyújtani; a vízfelszínen halott lelkek lebegnek, azoké, akik, megérezve az idő sekélyességét, melyben éltek,  a végzetnek tudatosan adták át magukat; a szemeket só-mart testek marják…   A teret sirály-rikoltások hasogatják, és ismét a tengerbe merülnek, hogy az utódok éhségét csillapítsák.   Visszahúzódik a tenger.   Magával vonszol mindent, amit kidobott, mindent, amit hozzáadtunk, még ha öntudatlanul is.   Mindent a másik oldalra visz, hogy másnap ismét visszadobja, mindaddig, míg egyszer el nem szakad az a lánc, mely az idővel összeköti.   Óda a tengerhez, a türelmesen mindent eltűrőhöz, bár emlékezetével képes egyszerre tanító és ítélőbíró is lenni; a mindenki által csodált, mindenkit vonzó egyhangúságával az életet lehet folytatni.   Fordította: Fehér Illés

Izvor: autor

Nenad Grujičić Mirna savest – Nyugodt lelkiismeret

 

Nenad Grujičić Pančevo 12. septembar 1954. – 

Mirna savest   Nešto se može naučiti a nešto podariti ako pišeš pjesme      i sarađuješ s ljudima      koji dobro barataju      specijalnim slučajevima ili životnim navikama onih što nemaju šanse za oproštaj slatko spavanje      i mirnu savjest.   Ko ti garantuje da si u pravu      i da ono što tvoja      glava opredmeti      ima ljudski smisao?   Nemoj se drmusati samosvjesno!   Stavi palac na čelo      i pitaj:      Oče zašto si me pravio kad nisi znao      i nisi mogao      pravilno      da me rasporediš?

Nyugodt lelkiismeret   Valamit megtanulhatsz netán ajándékozhatsz ha verset írsz     és olyan emberekkel     szövetkezel akik ismerik     a különleges eseteket vagy azok életvitelét akiknek nincs esélyük a megbocsátásra zavartalan alvásra     nyugodt lelkiismeretre.   Ki szavatolja hogy igazad van     és annak amit fejed     alakot ölt     van-e emberi értelme?   Önérzetesen ne parancsolgass!   Homlokoddal hüvelykujjadra támaszkodva     tedd fel a kérdést:     Apám miért nemzettél ha nem tudtál     képtelen voltál     nekem hajlékot     méltó helyen biztosítani?   Fordította: Fehér Illés

Izvor: http://riznicasrpska.net/knjizevnost/index.php?topic=234.0

Obren Ristić Господ је велики поета – Nagy költő az Úr

 

Obren Ristić Tijovac, 17. mart 1960. – 

Господ је велики поета   И курјаци су ноћас завијали Негде на Тресибаби А ноћ само што не уједа Толико се кише слило   Као да Господ говори! Господар ватре и воде!   Век се читав спустио на нејака плећа Век вукодав век недовољства Али све што има лице има и другу страну Осим ове постоји и другачија песма   Живот или трен је ово припитомљен У густим маглама Старе планине Лелек у тескоби Савршен модел савршеног мајстора   Господ је велики поета Писано је у Књизи истине!

Nagy költő az Úr   Valahol a Tresibabán1 Éjjel a farkasok is vonyítottak Az éj meg szinte harap Annyi eső esett   Mintha az Úr szólna! A tűz és a víz Ura!   Egy évszázad nehezedett a gyenge vállra A farkasok százada az ínség százada De aminek arca van van másik oldala is E versen kívül is létezik másmilyen   Ez az élet vagy egy megszelídített pillanat A Stara planina2 hegység sűrű ködében Sirám a nincstelenségben A jelenkori mester mesteri mintadarabja   Nagy költő az Úr Áll az Igazság könyvében!   1Tresibaba (ejtsd: Treszibaba) – szerbiai hegység 2Stara planina (ejtsd: Sztāra plānínā) – hegység a Balkánon   Fordította: Fehér Illés

Izvor: Обрен Ристић: У горама чудо, Исток, Књажевац, 2017.