Predrag Bjelošević ( Bjelosevity Predrag) Banja Luka 29. 05. 1953. - )
Ponovo na izletu sa glavom tatinom i njegovim prijateljem
imao sam godina dovoljno
odlično se sjećam
tata je prvi najveći najsnažniji
on ima mamu i cijeli svijet je naš
znate
nas su u to vrijeme
mi smo inače sa periferije
gnjavili neki umašćeni
dugokosi šizici
(ne znam valjda su bili
mada su u farmericama
i oni nečijei)
jednom igrajući se mojom glavom na izletu
tatin prijatelj skriven u vikendici
uperi prst u dotičnog
IDI onaj je tvoj
znaš li gdje ga trebaš
(bijah poslušno dijete
ne dam da mi se govori dva puta)
ZNAM uzviknem
kamen se istog časa zaleti i uđe u kosu
nekom majmunu (tako smo mi tepali čupavcima)
imao sam godina dovoljno
iz časa u čas osjećao to
na izletu sam sa glavom tatinom
i njegovih prijatelja
čim navršim četrnaestu donesoh odluku
neopozivu emotivnu
više ne idem na izlet sa tatinom glavom
svak svoje kamenje nek baca sam
uostalom meni se sviđaju dvije komšinice
Ismét kiránduláson apám és barátja fejével
elég idős voltam
jól emlékszem
apám az első a legnagyobb a
legerősebb
anyámmal együtt miénk az
egész világ
tudják
abban az időben bennünket
különben mi külvárosiak vagyunk
holmi csóró hosszú hajú
csavargók zaklattak
(valószínűleg ők is
pedig
farmernadrágosok
tartoztak
valakikhez)
egyszer
egy kiránduláson rám pillantva
bújt el apám
barátja a nyaralóban
ujjával
egy illetőre bökött
MENJ az
a tiéd
tudod mit
kell tenned
(szófogadó
gyerek lévén
nekem nem
kellett kétszer mondani)
TUDOM
kiáltottam
és repült a kavics egy
majom hajába (így neveztük
a toprongyosokat)
elég idős voltam
ezt lépten-nyomon éreztem
kiránduláson vagyok
apám és barátja szemével
betöltve a tizennégyet
eldöntöttem
visszavonhatatlanul
határozottan
apám szemével többé nem
kirándulok
dobja el mindenki saját
kavicsát
különben is nekem tetszik a két szomszédlány
Fordította: Fehér Illés
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése