Slobodan Bošković Vezana – Ragaszkodás



Slobodan Bošković Kolašin, 12. 06. 1947. –

Vezana

Za telo svoje kao pseto vezana

za fosfornu svetlost

što iz pukotina kože prodire

Za zemlju kao mrtvac vezana

plodna njiva s raonikom

zabodenim u čelo semeno

s pticama što kljunovima

pronalaze živa bića

( davno već iščezla )

i oslobađaju ih sila neminovnih

Za reke vezana čvorovima

za ogledala ugašena

za riblje puteve i riblja

mresišta prostrana

Karika

Između gluvog uva i večnosti

Za telo svoje

za groznicu

kao pseto

najčvršćim nitima vezana

Ragaszkodás

Teste hű ebként ragaszkodik

a bőr pórusain kiáramló

foszforos fényhez

A földhöz mint a halott ragaszkodik

az ekevassal felszántott

bőtermő mezőkhöz

és a szorgos csőrű madarakhoz

melyek (régen eltűnt)

élőlényeket fedeznek fel

és felszabadítják az erőforrásokat

Ragaszkodik a folyókhoz

homályos tükrökhöz

vonuló halrajokhoz és

kiterjedt ívóhelyekhez

Láncszem

süket fül és halhatatlan között

Hű ebként

szoros kötelékkel ragaszkodik

testéhez

szenvedélyéhez

Fordította: Fehér Illés