Fabó Kinga Egy öngyilkos tükörkép – Odraz samoubica



Fabó Kinga

Egy öngyilkos tükörkép

Nem saját jogomon vagyok.

Vagyok, amíg lenni enged

a tükrön, ki átellenben

éppen belenéz.

Létem e két véletlennek

– azt nem mondom: köszönöm.

Inkább elszököm. –

Ha elmegy, s lecsúszom róla,

átkerülvén magamon, a túlra:

visszatérhet még belém az élet?

Akarom-e én ennyi feltétel

mentén, ilyen kiszolgáltatottan?

A párom a tükör előtt néz ahonnan

áttol egy tartományon:

nem jövök vissza.

Képemet a tükör mellé teszem.

Tükrön kívül nem létezem.

(Nem megyek vissza. Képemet

a tükör mellett hagyom.

Tükrön kívül nemvagyok.)

Odraz samoubica

Nisam u vlastitoj pravdi.

Postojim dok dozvoljava

da u ogledalu budem ona

ko sa suprotne strane taman promatra.

Moj bitak tim slučajnostima

– ne kaže: hvala.

Rađe maglu hvata. –

Ako ode i skliznem sa njega,

prelazeći preko sebe na drugu obalu:

mogu li još oživeti?

Želim li ga uz toliko uslovljavanja,

tako potčinjena?

Ispred ogledala promatra

odakle me u drugu sferu gura:

ne vraćam se.

Moju sliku kraj ogledala stavljam.

Izvan ogledala ne postojim.

(Ne vraćam se. Moju sliku

kraj ogledala ostavljam.

Nema me izvan ogledala.)

                             Prevod: Fehér Illés