Sebestyén Péter Hely és idő – Mesto i vreme – Space And Time

Sebestyén Péter (Peter Šebešćen) Zalaegerszeg, 1967. július 07. –

Hely és idő

Kukáztam egy álmot, amiben nincsen alibim,

semmi sincs, ami te volnál vagy én. 

Platánok alatt, az ágyásokban ájult begóniák,

ott vársz türelmesen-illedelmesen.

Az álom, az maga a valóság, uzsorakamattal.

Elhurcol, mint egy kergült villamos a romos remiz felé.

Leszálláskor integetsz, pajkos mosollyal előveszed

a festékszórót és fújsz, míg vérrel telik meg minden,

a párna, a fal, a pupillák homályos tere.

2012

Mesto i vreme

Prekopao sam jednog sna u kom nemam alibija,

nema ničeg što bi podsećao na ti ili ja.

Ispod platana, kod ošamućenih begonija

čekaš strpljivo-pristojno.

San je sušta zbilja s lihvarskom kamatom.

Kao suludi tramvaj prema trošnoj remizi odvlači.

Mašeš prilikom silaska, vragolastim osmehom vadiš

štrcaljku boja i prščeš dok se s krvlju sve ne ispuni,

jastuk, zid, taman prostor zenica.

2012

                             Prevod: Fehér Illés

Space And Time

I’ve raked the rubbish to find a dream, in which I  have no alibi,

there’s nothing reminding us of you or me.

Under sycamores, swooning begonias in the flowerbeds,

there you’re waiting, patiently, well-mannered.

The dream is reality itself, with usury.

It drags me to the desolate wain house like a crazy tram.                             

You wave as you get off, with a playful smile you take out

a paint-spray and spurt, until everything is covered in blood,

the pillow, the wall, the pupils’dim field of vision.

2012

                             Translated by N. Ullrich Katalin