Böngészde - Pabirčalište - Gleaner

2014. november 3., hétfő

Petri György Élektra – Elektra – Electra

Petri György
Budapest, 1943. december 22. – Budapest, 2000. július 16.


Élektra

Azt hiszik, a politika fortélyai
foglalkoztatnak, azt hiszik, Mükéné sorsa.
Hercig, érzékeny Krüszothemisz kishúgom
erkölcsi túlajzottságot tulajdonít
szegény nekem, azt képzeli, apánk
fonák halálát nem bírom kiheverni.
Bánom én az otromba geci-gejzírt,
gyereke gyilkosát! Túl szappanos
volt a kád lépcseje – a bárd meg túl éles.
De hogy ez a borbélysegéd-képű Aigiszthosz
uralg s pöffeszkedik nyomorult városunkon,
s anyánk éltes, tokás vén kurvaként
enyeleg vele, negédeskedik – s mindenki úgy tesz,
mintha nem tudna-látna semmit. Színarany
hazugságként tündököl a Nap is
fölöttünk – istenek hamis pénze!
Hát ezért! Ezért! A feltolakodó undor okán
álmom és kenyerem a bosszulás.
S ez az undor nagyobb az isteneknél
Már látom, hogy Mükénét ellepi
a téboly és a pusztulás penésze.


Elektra

Veruju, da me zanimaju političke
zavrzlame, veruju, sudba Mikenea.
Moja mlađa sestra, ljupka, osetljiva Krisostemis
smatra da sam jadan ja što se tiče morala
previše ogorčen, veruje, ne mogu
podneti izopačenu smrt našeg oca.
Briga me za bezobzirnim gejzirom,
ubicom vlastitog sina! Stepenica kade
bila je previše sapunasta – a bradva previše oštra.
Ali da taj Ajgitos sa obrazom šegrta brice
vlada i kočoperi se u našam bednom gradu,
i naša majka poput islužene, trtave kurve
ga izaziva, zadirkuje – svako se pravi
kao da ništa ne vidi, ne zna. I Sunce
kao od čistog zlata laž sjaji
nad nama – lažan novac bogova!
Pa zbog toga! Zbog toga! Na osnovu naviruće
gnusobe osveta mi je hleb i san.
I ta gnusoba veća je od bogova
Već vidim kako Mikene u pomamu
memljivo uništenje tone.

                             Prevod: Fehér Illés


Electra

What they think is that it’s the twists and turns of
politics that keep me ticking; they think it’s Mycenae’s
fate. Take my little sister, cute, sensitive
Chrysosthemis – to me the poor thing attributes a
surfeit of moral passion, believing I’m unable to get
overthe issue of our father’s twisted death. What do I
care for that gross geyser of spunk who murdered his
own daughter! The steps into the bath were slippery
with soap – and the axe’s edge too sharp. But that this
Aegisthus, with his trainee-barber’s face, should
swagger about and hold sway in this wretched town,
and that our mother, like a venerably double-chinned
old whore, should dally with him, simpering –
everybody pretending not to see, not to know anything.
Even the Sun glitters above, like a lie forged of pure
gold, the false coin of the gods! Well, that’s why! That’s
why! Because of disgust, because it all sticks in my
craw,revenge has become my dream and my daily
bread. And this revulsion is stronger than the gods. I
already see how mould is creeping across Mycenae,
which is the mould of madness and destruction.

                             Translated by Gorge Gömöri and Clive Wilmer
 


1 megjegyzés: