B. Tomos Hajnal Négyfalu, 1957. december 2. –
Ami megmarad
Kék jelek hullnak papírra,
És szépen összeáll
Mint tavaszi vetés,
A friss írás,
Emberszívből kipergő
Magvak sora –
Csak lenne ki kóstolja,
A mindennapi vers
Megtört kenyerét
Mely úgy világít,
Mint az utolsó vacsora
Fehér üzenete.
Nem test táplaléka,
De világok vallomása.
|
Što preostane
Plavi
znaci padaju na papir
I
poput
proletnje
setve srastu,
Svež
rukopis,
Iz
ljudskog srca osipan
Niz
semena –
Samo
da ima ko da kuša
Prelomljen
hleb
Svakodnevne
pesme
Koji
poput
Bele
poruke
Poslednje
večere svetli.
Nije
obična jeđa,
Al
je ispovest sveta.
Prevod:
Fehér Illés
|
Ami megmarad
Kék jelek hullnak papírra,
És szépen összeáll
Mint tavaszi vetés,
A friss írás,
Emberszívből kipergő
Magvak sora –
Csak lenne ki kóstolja,
A mindennapi vers
Megtört kenyerét
Mely úgy világít,
Mint az utolsó vacsora
Fehér üzenete.
Nem test táplaléka,
De világok vallomása.
|
What's left behind
Blue marks stream onto
paper
And nicely piece together
As vernal crops,
The fresh writing,
A string of seeds,
Spilling from a human
heart –
Only there was one to
taste
The broken bread of
Everyday verse,
- Illuminating,
As the bright message
Of the Last Supper.
Not the body's nutrition,
But the world's
confession.
Translation Andrea Van
Horn
|
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése