Böngészde - Pabirčalište - Gleaner

2015. március 2., hétfő

Bayer Béla Sűrüsül – Zgušnjava se – Es verdichtet sich

Bayer Béla Váralja, 1951. május 17. –


Sűrüsül

Emlék zsinatol, kikövetelve méltó
helyét a rendben, amit magának teremt
a besűrűsödő múlt.

Megzabolázott hevét szószedeteid bánják,
létük szűkszavúbb. Suta mód szemlélődve
firtatod a változást.

Szonett nem szólal, zsugori kézzel osztott
ihleted kegye, a nemlét kacérkodik,
hogy értelmedet vegye.

Látszólag rendben, buggyan ajkadra a szó,
a cifra külcsín, csak burok, talmi álca,
zsigereid románca.

Gyakorlottságod lendülete ragad el,
Jegyzőfüzeted akárha kisiskolás
„puska”, cinkosan fedez.

Rozsdás vasszögként hatol az alkonypírba
felismerésed: leépülésed immár
jelenidejűsödik.

Zgušnjava se

Zaseda uspomena, svoje dostojno
mesto zahteva u poretku šta prošlost
u zgušnjavanju sebi stvara.

Njen opstanak je malorek ta zbog ukroćenog žara
tvoji izražaji pate. Trapavo promatrajući
ispitivaš promenu.

Nem je sonet, škrto deljena milost
nadahnuća, nepostojanje očijuka
da ti oduzme razum.

Naizgled sve je u redu, potiču reči s tvojih usana,
šarena vanjština tek je omotač, lažna obrazina,
romansa tvojih žlezda.

Obuzima te nalet uvežbanosti,
Tvoja beležnica kao đačka
„prevara”, usrdno te pokriva.

U rumenilo sutona kao zarđao ekser prodire
spoznaja: evo tvoje smanjivanje
u sadašnjosti se dešava.

Prevod: Fehér Illés


Es verdichtet sich

Eine Synode von Erinnerungen
beanspruchen ihren Platz in der Ordnung,
die sich die immer dichtere Vergangenheit schafft.

Ihr besänftigter Eifer  stillen  auch deinen
Wortschatz, ihre Existenz wird einsilbiger.
Hilflos schaust du die änderung an.

Scheinbar entsteht dein Wort in Ordnung auf deiner Lippe,
nur Tarnung ist die Verhüllung, bunte Oberfläche
Romanze deiner Eigenwende.

Es klingeln keine Sonette mehr,
die Eingebung wird mit gierigen Händen gemessen.
Das Nichtsein liebäugelt dir und versucht deine Sinne zu stehlen.

Der Schwung deiner Routine reißt dich mit sich.
Dein Notitzbuch fungiert komplizenhaft
als „Spickzettel” aus Schulzeiten.

Wie ein rostiger Eisen-Nagel in die Dämmerung,
dringt die Erkenntnis in dich:
dein Abbau ist nunmehr gegenwärtig.

                             Übersetzung: Bayer Béla

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése