Pintér Tibor Teljes zavar – Potpuna konfuzija – Totally Confused

Pintér Tibor (Tibor Pinter) Budapest, 1954. november 21. –

Teljes zavar Ma derűs idő kerekedett, zaklatott kezdés után jól alakultak a dolgok, a gyermek megjelent. Az autók mindensége, a létezés fix pontjai. Persze menekülés az óvodától, persze a túlspilázott így becsatornázhatatlan, de érthető féltés. Hinta-palinta a játszón, helyzetek. Odafelé kérte, hogy fogjam a kezét. Beletúrt az avarba majd megpuszilta a kezem. Ilyen zavart még nem éreztem. Mikor jössz el hozzám, kérdezte? Bármikor… Már ott is vagyok.

Potpuna konfuzija Danas se razvedrio, posle zbrkanog početka dobro je krenulo, dete se pojavio. Svet automobila, fiksne tačke bivstvovanja. Naravno beg od obdaništa, naravno prekomerna, tako neuhvatljiva ali shvatljiva strepnja. Klackalica na igralištu, stanja. Onamo zamolio da mu ruku uhvatim. Čeprkao po ševarju pa mi ruku poljubio. Ovakvu zbunjenost još nisam osećao. Kad ćeš me posetiti, pitao je? Bilo kad... Već sam tamo. Prevod: Fehér Illés

Teljes zavar Ma derűs idő kerekedett, zaklatott kezdés után jól alakultak a dolgok, a gyermek megjelent. Az autók mindensége, a létezés fix pontjai. Persze menekülés az óvodától, persze a túlspilázott így becsatornázhatatlan, de érthető féltés. Hinta-palinta a játszón, helyzetek. Odafelé kérte, hogy fogjam a kezét. Beletúrt az avarba majd megpuszilta a kezem. Ilyen zavart még nem éreztem. Mikor jössz el hozzám, kérdezte? Bármikor… Már ott is vagyok.

Totally Confused It turned to be a bright day, agitated start, then things changed, got better - the child arrived. The world of cars, stable points of existence. Of course shunning kindergarten, of course over-reacted and thus unmanageable, but understandable worries. See-saw on the playground, events. On the way he asked me to hold his hand. He dug into the fallen leaves, then kissed my hand. I have never felt so confused. When are you coming to me? he asked. Any time… I’m already there. Translated by N. Ullrich Katalin