Ady András Csíkszereda 1976. július 12. –
|
Hajót
a csónakhoz!
ha éppen bolondos-követelőn
szétszeretsz, tudod, olyan az, mintha óceánként nem érdekelne, hogy én mindössze egy csónak vagyok, ilyen hosszú hullámháti utazásra képtelen, csak süllyedésben jártas, csupán hánykolódóan törékeny; ha viszont együttalszunk, kikötő vagy, nyugodt víz, mely nem dobál, csak tükrözi kiváróan, miként épít pár száz álom tengerbíró bátor hajót alám, nekem,
körülöttem
|
Uz čamca lađu!
ako
baš šašavo-zahtevno
me u
ljubavi rastaviš, znaš,
to
je tako, kao da poput okeana
ne
bi te zanimala da sam svega
jedan
čamac, nesposoban na takvo
dugačko
putovanje na valovima,
vičan
samo u tonenju, lomljiv
u
prevrtanju; ali kad zajedno snivamo,
luka
si, smirena voda, koja ne baca,
tek
isčekujući odražava, kako stotinu
snova
čvrstu hrabru lađu grade
ispod
mene, meni,
oko
mene
Prevod: Fehér Illés
|
Forrás: http://kafe.hhrf.org/?p=44916
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése