Böngészde - Pabirčalište - Gleaner

2016. május 1., vasárnap

Hurt Judit Kéretlenül - Nepozvano

Képtalálat a következőre: „hurt judit”
Hurt Judit Budapest, 1957. november 06. –


Kéretlenül

Kéretlenül jöttél és kéretlenül mentél
mint a nap, mikor nyugszik, majd felkél
meleg sugaraiddal féltőn kényeztettél
most a rideg éj végtelenségébe szöktél

Mikor színes délibábokkal játszadoztunk
álmainkba éji csillaggyöngyöket fontunk
álmainkat - álmodtuk, a pirkadatot vártuk
akkor úgy hittük, soha nem lesz múltunk

Nem várom a napnyugtát, kéretlen jöttét
mi álomittas volt, az most szürke rémkép
mint koldus - könyörgöm a napfelkeltét
lángvörös fénye űzze el emlékképét
Nepozvano

Napozvano si došao i nepozvano otišao
kao sunce, silazi, zatim ustane ujutro,
toplim zracima si me netremice milovao
pa u surov beskraj tame pobegao

Kad smo obojenim priviđenjima igrali
u snove sjajne bisere od zvezda nizali
vlastite snove sanjali, zoru čekali
i verovali, prošlost nećemo dočekati

Nepozvan zalazak sunca ne čekam
što je ures bio, siva sablast je sad,
poput ubogara – svanuća preklinjam
spomena nek otera njegov purpuran sjaj

 Prevod: Fehér Illés
Forrás: http://www.poet.hu/vers/162838

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése