Egervári József Mozdulatlan – Nepomičan

 

Egervári József Jászberény 1962. 03. 18. –

 

 

Mozdulatlan A szavak – csak szavak, még akkor is, ha olykor pengeélesek, máskor meg gyámoltalanok, és keserűek annak, kit az ég is éppen elhagyott; mert a szavak – csak szavak, akkor is, ha sebezni, ölni képesek, és hamisak, ha valaki nem eléggé elégedett; mert a szavak – csak szavak, majdnem bűnösök, majdnem ártatlanok, meggondolatlanul kimondottak vagy gyáván elhallgatottak. A szavak – csak szavak, én pedig elhallgatom, üres a papír, mozdulatlan a toll az asztalon.

Nepomičan Reči su – samo reči, čak i onda, iako su koji put britke, a drugi put neumešne i bolne za onoga, koga je i nebo napustio; jer reči su – samo reči, i onda, ako su sposobni raniti, ubiti, i varne su, ako neko u biti nije zadovoljan; jer reči su – samo reči, katkad su grešnice, katkad su nevine, nepromišljeno izgovorene ili bojažljivo prećutane. Reči su – samo reči, a ja pak prećutim, papir je prazan, a pero na stolu nepomičan. Prevod: Fehér Illés

Forrás: a szerző