Enes Halilović Ugalj – Szén

Enes Halilović Novi Pazar 05. mart 1977. –

Ugalj

Visoravan. Na visoravni je nastalo jezero početkom Miocena,
prije dvadeset tri miliona godina. Nijedan ministar nije svečano
otvorio jezero u prisustvu kamera i uglednih zvanica.

I prije svog nastanka, imalo je veliku ideju.
Trajalo je i čekalo. Jezero.

U vodi je sabiran biljni materijal sa kopna.
Sve što je leglo na dno, taloženo je, a pijesak je pripomagao.
Nastupio je proces karbonizacije. Biljna materija
pretvorila se u treset, potom u lignit, potom u mrkolignit.

I bi sedam faza deponovanja biljne materije.
I ostalo je sedam slojeva uglja. Između slojeva i danas spavaju fosili.

Krajem Pliocena, jezero se ispraznilo: Otišlo je
dva miliona pet stotina osamdeset osam hiljada godina
prije današnjeg jutra. S razlogom se ispraznilo.

Isušenim kopnom prošle su vojske i vojske.
I kopno je ostajalo sinu od oca,
sinu od oca… sve dok pod tabanima ne osjetiše ugalj:
Sto pedeset miliona tona crne tišine
leži
i spokojno čeka da se pretvori u pepeo.

Decembar je. Ciča zima.
I nakon svega,
ti – nezahvalan – uzimaš grumen uglja i bacaš ga u kotao
samo da bi zagrijao zidove
o kojima pišeš.

Forrás: http://poe3ija.blogspot.rs/2014/11/enes-halilovic-tri-pjesme-iz-zbirke.html

Szén

Fennsík. A tó a fennsíkon a miocén elején keletkezett,

huszonhárom millió évvel ezelőtt. Kamerák és közismert

meghívottak jelenlétében, egyetlen miniszter sem avatta fel.

És keletkezése előtt is nagy tervei voltak.

Kitartott és várt. A tó.

A vízben szárazföldi növényi szövetek halmozódtak fel.

Minden, ami medrébe került, leülepedett, és ebben a homok segített.

Megkezdődött az elszenesedés. Tőzeggé alakult

a növényi anyag, azután lignitté, majd barnaszénné.

És a növényi anyag hét fázisban tárolt.

És hét réteg szén képződött. A rétegek között ma is foszilok pihennek.

A pliocén végén kiürült a tó: Ma

reggelig kettőmillió ötszáznyolcvannyolc ezer év

telt el. Nem véletlenül ürült ki.

A kiszáradt mederben seregek és seregek vonultak.

És a meder apáról fiúra maradt,

apáról fiúra… midaddig, míg a szenet, talpuk alatt meg nem érezték:

Százötven millió tonna feket csönd

szunnyad

és nyugodtan várja, hogy hamuvá váljon.

December van. Dermesztő hideg.

És mindezek után,

te – hálátlan – fogsz egy darab szenet és a kazánba dobod,

csak hogy felmelegítsd a falakat,

amelyekről írsz.

Fordította: Fehér Illés