Bogdán József Zenta, 1956. január 12. –
|
Hegedű 1
Apám muzsikus cigány volt. Kéz- és lábfején a halványkék
erek olyanok voltak, mint a hegedű meglazult húrjai. Akkor is a hegedű nyakát
tapogatta, amikor nem volt kezében a hangszer. Ujjaival trillázott a
levegőben, az asztalon és a szekrényen. Kemény ujjbegyével csipkedte anyám
feszes idegrendszerét, mintha pizzicatót játszana. Egyszer két ujja közé
fogta anyám vastag, fekete haját, és kifeszítve olyan hangot csalt elő
vonójával, mint amilyent a két húr együttes meghúzásakor lehet hallani.
Hegedű 3
Kaj sanas, Devla, kaj sanas kérdezte
anyám rémülten, amikor apám este fáradtan hazaérkezett. As, mekma, bes miro,
suttogta apám és lerogyott az ágyra. Ahogy ott fészkelődött az ágy rugói
zenélni kezdtek. Anyám is melléfeküdt, és a zene felerősödött. A hangszerek
királynője a kopottas, fekete tok bársonypiros belsejében pihent. A G-D-A-E
húrok egymáshoz simulva aludtak. Csak a hegedű apró hasának pihegését
lehetett hallani. A vonón a kápa és a csúcs között feszülő kékesszürke húr
ébren volt. Nála nincs pihenés, nincs ellazulás. Feszület nélkül nincs
feltámadás. Megfeszülés nélkül nincs muzsika. A vonó hivatása az állandó
ébrenlét.
|
Violina 1
Otac mi je bio romski muzičar. Kao
olabavljene žice violine su bile njegove bledoplave žile na šaci i stopalu. I
tad je pipao vrat violine, kad mu instrument nije bio u ruci. Prstima je titrao
u vazduhu, na stolu i po ormaru. Napet živcani sistem moje mame tvrdom jagodicom
prstiju štipao, kao da picikato svira. Jednom je crnu, gustu kosu mame između
dva prsta uzeo, razapeo i sa gudalom takav zvuk izmamio što se može čuti kad
odjedanput na dve žice se svira.
Violina 3
Kaj
sanas, Devla, kaj sanas pitala je prestrašeno mama kad je otac morno kući
stigao. As, mekma, bes miro, šaputao je otac i na krevet se srušio. Kako se
tamo nameštao, opruge
kreveta svirati su počele. Mama je pored njega legla i muzika se pojačala.
Kraljica muzičkih instrumenata u crvenobaršunastoj unutašnjosti izlizane,
crne kutije za violinu se odmarala. Žice G-D-A-E priljubljeno su spavale. Tek
se čulo tiho dahtanje sitnog trbuha violine. Plavkastosiva struna gudala
izmežu žabice i vrha budna je bila. Kod nje nema odmora, nema predaha. Bez raspeća
nema vaskrsenje. Bez napregnuća nema muzike. Večna budnost je poziv gudala.
Prevod: Fehér Illés
|
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése