Standovár Ágota Pécs 1961. április 17. –
Kettős szenvedély
Szenvedély. Felütöm a kézi szótárt: "Ösztönző vágy, sodró erejű érzelem, erős önkéntelen törekvés." Csak át akartad vészelni a kudarcodat. Nem voltam társad, magadra hagytalak, és én szabadon-futottam, mikor ellöktél. Közhelyes élet. A gyenge kapaszkodóként szeretőt keres, vagy a kocsmapultnál gyökeret ereszt. Te jobb a rossznál alapon működtél, két kör között egyre menekültél, én meg hintáztam a széllel, míg megtaláltam a tipus-választ, ahogy magasabbra araszolt bennem az önsajnálat. Munka-alkoholista lettem. Két szenvedély polarizálta át életünk, túlcsordult magányunk, és mi, fojtogató mámorunkban, észre sem vettük. Két párhuzamos út. Össze már soha nem vezet. Utcasöprők takarítják az egymásba fulladt éveket. |
Dvosrtuka strast
Strast. Evo šta stoji u rečniku:
“Čežnja šta podstiče, neodoljiv osećaj,
jaka nehotična težnja.” Samo si
svoj poraz hteo prebroditi.
Nisam ti bila saputnica, samog te ostavila,
kad si me odbacio, ja sam slobodno trčala,.
Život otrcanih fraza. Slabić za utehu
ljubavnicu traži ili kraj šanka u krčmi
korenje pusti. Ti si na bazi od loše je
bolje funkcionisao, između dva kruga
samo si bežao, a ja sam se sa vetrom ljuljala,
te tipski odgovor našla, kako je u meni
samosažaljenje sve više uzdiglo.
Postala sam alkoholičarka posla. Dve strasti
su nas polazirirale, preterana samoća naša,
a mi, u zagušljivom zanosu, nismo ni primetili.
Dva paralelna puta. Spojiti se više nikad neće.
Zajedno udavljene godine čistači ulica čiste.
Prevod: Fehér Illés
|
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése