Ismet Bekrić Kad misliš da si oblak – Mikor elhiszed, felhő vagy

Ismet Bekrić Banja Luka 26. maj 1943. –

Kad misliš da si oblak Kad misliš da si visoko, i pod tobom je svijet, otvori bar jedno oko i vidjet ćeš – iznad tebe je cvijet. Kad misliš cvijet da si, koji vrhunac krasi, otvori oči latica i vidjet ćeš – iznad tebe je ptica. Kad misliš da si ptica, što letom nadvisi zrak, podigni svoja krilca i vidjet ćeš – iznad tebe je oblak. Kad misliš da si oblak, tako visok i lak, kao nebesko ćebe, shvatit ćeš – sve je i iznad tebe, u tom čudesnom beskraju, u kom se ogledaju i cvijet na vrhuncu, i ptica što leti suncu, i ti, najljepši stih, i svoj, i dio njih.

Mikor elhiszed, felhő vagy Mikor elhiszed hogy odafenn vagy, és alattad a világ legalább fél szemmel kukkants és meglátod – feletted egy virág. Mikor elhiszed, a csúcsnak szirmot bontott virága vagy ott, szemed legyen nyitva már és meglátod – feletted egy madár. Mikor azt hiszed, a légben madár vagy, ki megnőtt egekbe terjed, szárnyaid bontsd ki már és meglátod – feletted a felleg. Mikor azt hiszed, felleg vagy, lég-könnyű és oly nagy, mint az ég a takaróban, megérted – minden feletted van, ebben a csodálatos végtelenben, ott áll, magával szemben a virágzásban lévő virág is, a nap felé szálló madár is, és a legszebb költemény, te is, részed is, részük is. Prevod: Fehér Illés Köszönöm Sebestyén Péternek a fordítás során nyújtott értékes kiegészítéseket. Zahvaljujem se Peteru Šebešćenu za korisne savete tokom prevođenja.

Izvor: autor