Bak Rita Budapest 1974.
július 10. –
|
A valóság partján
Tehetetlen ringok a semmiben.
Gyanútlan alszom
a valóság partján.
Aztán – jelre
alattomos,
hűtlen árnyak döfnek.
Lüktetve morajlik
az univerzum törvénye.
A nagy Bumm után mezítláb
melegszem
millió évig.
A nap langyos.
Suta törvény
ír elő szabályt.
Uram,
hűtlen, hideg patások
törtek át a pusztán.
És mégis:
ülök a percek
zajában.
Isten énekel.
|
Na obali stvarnosti
U praznini bespomoćno se ljuljam.
Na obali stvarnosti
nepodozrivo spavam.
Zatim – na neki znak
podmukle,
neverne sene me bodu.
Zakon univerzuma
kucajući šumi.
Posle velikog Buma bosa
u nedogled
se grejem.
Sunce je mlak.
Propise nezgrapni
zakoni propisuju.
Gospode moj,
preko pustare neverni,
hladni kopitari su probijali.
Ipak:
u vrevi minuta
sedim.
Gospod peva.
Prevod:
Fehér Illés
|
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése