Podolszki József
Feketics, 1946. júl. 28. – Újvidék, 1986. szept. 11.
Képzeljük el
Képzeljük el
az abszolút ürest
melyben semmi
de semmi sincs
anyag energia
hatás fajtáiból szemernyi nyom fel nem lelhető
és helyezzük a
végtelen űrbe tetszés szerinti részecskemagot
csak egyet ne
többet
és ne legyünk
fukarok: bírjon akarattal
mindenfelé és
mindenféleképp tárt határtalan árvája is
íme a szabadság
a korlátok
gátlások kényszerek tenger tengeréből egyet sem ismerő
szabad
szabadság
minden úgy és
akkor történik itt ahogy ő akarja
de történik és
történhetik-e
hogyan hol
mikor és mivel
helyzetét
mérni nem tudja semmihez
erőt merítene
de nincs neki miből
legpergőbb
mozgása még csak topogás se
mert
kölcsönhatás nélkül nincsen változás
erős törvénye
ez minden anyaginak
és lesz
végképp tehetetlen az örökkévaló egy a mindig-ugyanaz
szerencsére a
valós valóság zsúfolt birodalma
milliószor
milliónyi iránytalanokat szervez rendszerekké
korlátja van
és van kényszere
tetszőleges
itt semmi sem maradhat
a mindent
szabályozó tán a legkevésbé
egységmiriádok
tulajdonságai szabják a módját
hogyan van mi
van és ami lesz majd hogyan lehet
megannyi
milyen tartja a kulcsot
és az anyag
arcainak száma
úgy tudjuk
végtelen
nagyságrendű sok nagy lehetőség
a szigorú
kényszer végeláthatatlan
így lenne
elvileg
ám a valóság
további
szerencse
szűkített és
módosult képe csapodár képzelgéseinknek
a képződmények
egy adott rendszerében
megtizedeltetik
minden lehetséges
ellentétes
tulajdonságok zárják ki egymást
s mintha
akarná és épp ezt akarná tart a mozgás bizonyos irányba
talán előre
Forrás: Podolszki József: Barna, Forum – Újvidék,
1982. 134 -135. old.
Zamislimo
Zamislimo apsolutnu prazninu
u kojoj ništa ama baš ništa nema
od vrsta materije energije uticaja ni tragova se ne može
naći
i samovoljno izabranog delića semena u beskonačnu vasionu
postavimo
samo jednog ne više
i škrti nemojmo biti: neka htenje
i svugde i na svaki način bezgranično otvoreno siroče
posduje
evo slobode
iz more mora ograničenja zapreka prinuda ništa ne
poznavajuća
slobodna sloboda
ovde sve tako i tada se odvija kako ona želi
ali događa se i može li se dogoditi
kako gde kada i čime
svoj položaj ni prema što ne može meriti
snagu bi crpio ali nema iz čega
njeno najbrže kretanje nije ni tapkanje
jer bez uzajamnog delovanja promene nema
čvrst zakon je to svake materije
i večnost postaće konačno nemoćna vazda-baš taj je jedno
te isto
srećom krcato carstvo stvarne stvarnosti
milione besciljnih milion puta u sisteme organizira
ima svoje granice a i prisile
ovde proizvoljno ništa ne može ostati
najmanje to što sve regulira
svojstva obilje jedinica određuju način
kako je šta ima i šta će biti kako je moguće
ključ mnoštvo kako
i broj lica materije drži
tako znamo
da su mogućnosti neograničeni
nepregledna je stroga prisila
načelno tako bi bilo
ali stvarnost je
daljnja sretna okolnost
sužena i modificirana slika naših razvratnih utvara
u datom sistemu proizvoda
sve što se može desetkuje se
jedni druge suprotna svojstva isključuju
i kao da želi baš to želi kretanje u određenom pravcu se
odvija
valjda napred
Prevod: Fehér Illés
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése