Böngészde - Pabirčalište - Gleaner

2017. november 15., szerda

Márkus László Én szerettelek – Voleo sam te


Márkus László Miskolc 1955. február 13. –


Én szerettelek

Fura, amikor szerelem
feszül szerelemnek
s meddő viták rabolnak
értékes perceket,
miközben éltünk homokja
egyre gyorsabb ütemben
pereg, hogy azután
másik dimenzióban,
- talán egy felhőszélről -
lábunk lógázva
nevessünk felfuvalkodott
önmagunkon és szemrehányón
rebegtetve szárnyunk
elsuttogjuk újra,
én szerettelek... 

Voleo sam te

Čudno je kad ljubav
na ljubav se napinje
i dragocene trenutke
jalove diskusije truju,
a film našeg života
sve brže i brže
se vrti, da posle
u jednoj drugoj dimenziji,
- možda sa ruba oblaka -
klateći se nogama
naduvenog sebe
ismejemo svojim krilima
sa prekorom zamahnemo
i ponovo šapnemo,
voleo sam te...

Prevod: Fehér Illés
Forrás: http://dokk.hu/versek/olvas.php?id=39612

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése