Đorđe Balašević Hoćeš da čuješ tajnu? – Akarod hallani a titkot?

Đorđe Balašević Novi Sad 11. maj 1953. –

Hoćeš da čuješ tajnu? Ti si meni najlepša, eto, kad si sama... Znaš, kada stigneš kući i ostaneš bez šminke, bez bespotrebnog smejanja i lažnog osmeha. Najlepša si kada plačeš, kada grliš sama sebe, kada igraš bez razloga, čitaš, kada ćutiš i misliš, kada si ranjiva, kada te film rasplače, kada se setiš nečega što si davno zaboravila, kada spavaš i kada se budiš... Kada si svoja. Bez straha, pretvaranja i ostalih gluposti. Najlepša si kada ni ne razmišljaš kako izgledaš, i kada ti lice našminka bezbroj briga i sećanja ili beskonačna sreća... A desiće se nekad da moja reč ili poljubac bude razlog za to. I tada ćeš, valjda, konačno i shvatiti zašto me tako važno i bezuslovno voliš... Videćeš, mila, da si uz mene uvek najlepša.

Akarod hallani a titkot? A legszebb vagy, igen, mikor egyedül vagy... Mikor hazaérve festék, felesleges kacaj és hamis mosoly nélkül maradsz. Legszebb vagy mikor sírsz, önmagadat öleled, mikor csak úgy játszol, olvasol, mikor hallgatsz és tépelődsz, mikor sebezhető vagy, mikor megríkat egy film, mikor eszedbe jut egy rég elfeledett emlék, mikor alszol és mikor ébredsz... Mikor önmagadé vagy. Szorongás, alakoskodás és hasonló badarságok nélkül. Legszebb vagy mikor nem törődsz azzal, milyen vagy és arcodat számtalan gond, emlék vagy végtelen öröm ékesíti... De megtörténhet, ez egy szavam vagy csókomért van. És akkor, talán, végre meg is érted, miért szeretsz annyira és feltétel nélkül... Meglátod, kedves, a legszebb mindig mellettem vagy. Fordította: Fehér Illés

Izvor: http://ljubavnerimestatusislike.blogger.ba/