Böngészde - Pabirčalište - Gleaner

2018. április 10., kedd

Podolszki József Új beszéden töröm a lelkem – Dušom nov jezik stvaram

Képtalálat a következőre: „podolszki józsef”

Podolszki József

Feketics, 1946. júl. 28. – Újvidék, 1986. szept. 11.


Új beszéden töröm a lelkem

Új beszéden töröm a lelkem
mert a csillagok felől közeledőkhöz
akarok szólni most hallhatóbban
és világosabban hogy latba essék
ami embertől emberi hangon feléjük sugárzik
amivel meg kellene győznöm mindahányat
csak pillanatra forduljon vissza nyitott szemekkel
és a hátával takart fényt ismét arcunkig eresztve
nézzen szét közöttünk
nem vagyunk rosszak
feketébbre sikeredett lelkünk nem a kor ördöge
nem förtelmes kór lappang szívünk helyén
mi csak ülünk állunk megyünk nézelődünk
azután beszélünk
mint akik tudják hol az igazi láng
és hogyan festenek az elébe tartott kis és nagy dolgaink
hát jól értsük meg egymást
máglyákat rakni így is úgy is
egyaránt lehet

Forrás: Barna, Forum 1982. Kőtábláim válladra ciklusból 63. old.


Dušom nov jezik stvaram

Dušom nov jezik stvaram
jer sad razgovetnije jasnije želim
govoriti onima koji se sa zvezde približavaju
da to što prema njima
ljudskim glasom zrači ima svoju težinu
čime bi svakog od njih ubediti trebao
otvorenim očima nek se samo na tren okrene
i leđima zaklonjenu svetlost do naših lica ponovo puštajući
nek između nas zagleda
nismo izvitopereni
nije đavo epohe što su naše duše crnije
na mestu naših srca nije užasna zaraza
mi tek sedimo stojimo koračamo razgledamo
potom govorimo
kao oni koji znaju gde je istinski plamen
i ispred njega stavljeni naši mali i veliki poslovi kakvi su
pa shvatimo jedan drugog
lomača podjednako može biti sastavljena
i ovako i onako

Prevod: Fehér Illés

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése