Redžep Nurović Ne daj se, Edina – Edina, ne áltasd magad

Redžep Nurović Lukare kod Novog Pazara 15. juli 1945. –

Ne daj se, Edina Ne daj se, Edina. Ne daj se lažnoj mladosti, oko moje. Šezdesete tvoje najljepše ti stoje. Moja Edina, još me opaja čaša vina sa tvog rođendana, vrti se plamičak svjetla kao u Baljšom teatru što vrti se vješta balerina. Sjećaš li se, Edina, kad na klupi učismo Roršahove mrlje, a nježno nas milovaše žalosna vrba kao rasute djevojačke vlasi? Jedno drugom se u očima tražismo, dok sunce zadnje zrake ne pogasi. Ne daj se, moja Edina. Ne daj se lažnoj mladosti, oko moje. Zimus će nam po čarape isplesti vješte ručice tvoje i zimi u grlo sasuti zube. Samo ti umiješ za ruke uzeti februar i jun I nagovoriti ih da se poljube. Ne daj se, oko moje. Oktobra, 2018.

Edina, ne áltasd magad Edina, ne áltasd magad. Szemem fénye, hamis ifjúsággal ne áltasd magad. Hatvan éved a legszebb ruhád. Edina, kedvesem, születésnapi borod még mindig bódít, forog a fénycsóva akár egy Bolsoj színházi ügyes balerina. Edina, emlékszel ahogy a padon Rorschach tintafoltjait tanulmányoztuk, a szomorúfűz kisasszony szertehulló hajaként símogatott bennünket? Míg azn utolsó napsugarak el nem tűntek, egymás szemében egymást kerestük. Kedvesem, Edina, ne áltasd magad. Szemem fénye, hamis ifjúsággal ne áltasd magad. Számunkra télen ügyes ujjaiddal egy-egy pár harisnyát kötsz és a tél fogait kivered. Csak te vagy képes kézen fogni a februárt és a júniust És rávenni őket, hogy megcsókolják egymást. Szemem fénye, ne áltasd magad. 2018. októbere Fordította: Fehér Illés

Izvor: autor