Mišo L. Korać Da ti dam glas – mnogo išteš – Hangomat adjam – sokat kérsz

Mišo L. Korać Sombor 10. mart 1950. –

Da ti dam glas – mnogo išteš Eee, da ti dam glas – mnogo išteš.... Ka da nije moj no tamo nakog, ko ga daje iz sitna il za naku podvalu... Znaš li ti kolko vrijedi moj glas...? To nije samo Glas, to je istorija... Ne dajem ti ja samo moj no i prađeda i đeda i oca i sjutra sina i unuka i paraunuka... Sve u jedan... A da se ne oblati da ne svrne u sampas, pa da mojom greškom, navuče naku ljagu na sve nas redimice... Punano je tun muke palo na mene ako ga nekom dam, a ga džabe uzme... Nije ti samo “Aj zaokruži što će ti bit zaokruži za mene, tun i tun, biće ni bolje , ljepše... Zlatnijema kašikama će se jes... Ne bio ja ti jemac...” Issssssss ja...! Koliko sam se u mom životu nagleda jemaca... Isšššššššja... A Zlatnija kašika nikako i niđe... Issss ja... Nijesi mi se dobro prestavio a i nešto kanda ukrivaš taiš... Tajnovito si tajnovit... Žmuriš kad zboriš a sve nešto gledaš u stranu i šakačke trljaš šake... Što ako potolje izbije istina istinska na verem...? Taj i taj sa tvoje bande je bio sa one bande, tada i tada i još od tada i tada se ukrijaje. Vele da naki tamo oni i tamo ovi desnom šakom iz lijevog džepa vade tudje ka grabuljom kako bi reka narod nesrećna nesreća.... A ja ti dao pogubljeni mi glas... Jado moj..! Skapanije.... Tu niko ne popravi nema te suze da će to oprat i boju mu povrnut... Ojddeeee... Otrgne se pa sve u kobrljaj premetne jače no protuva... Al reče l ti glas.... E glas...!? Bogami te skupo od mene... Nemaš ti tija para... Što koliko..!? ...Bogami punano ! A da te upitam: Bil ti mene proda grob il ženu i đecu... Aaaaaa... Veliš ne bi ni za šta bez ako se ne pogodimo... Eeeee vidiš da ide teško... Ka na božji pazar... Eeeeee! Reka bi naki izvanji domazetović “Što guzici valja obrazu ne smeta”. Taman tako ja ti jemčim... A sto reče: Da ti dam glas..! Mnogo isteš... Nema te brzine brzinske da brzo umnja ka što bi ti želio.... Drugo i drugo: Drugo da se najprvo presaberem da ti uljegnem u istoriju... Ko si ..? Čije si...? Za šta si ...? A zašta nijesi...? Drugo je kod drugija... Kod nas ti je polagano; Oću... Ne oću.... oću.... ne oću... Da te izvagam i ovagam...!? Tako je to starevinom... Na ti ga, Da mi ga... Šupljoglav ka ništa, e neoće na dobro izbit... Ja ti jemac... Mnogo isteš...! Čuješ, glas!? Samo da zaokružim veliš, teškooooo... A da je nakim čudom kandidant “ON” Vala bi se tu presabira makar neđelju pa more bit pred vratnicom mu nedočeko a čeko istom ka da je namjerom doša da me vidju koji sam čoek, ne bil me povuko u donji kraj dje je ljepše no u gornji na naki položajni položaj..! .................... A za tebe...!? Ma pusti zeru da prodju izbori, pa da ti rečem za koga sam!? A more bit i za tebe... A sada ...!? Prije no biva? Mnogo išteš...!? Polako, niko ko čeka nije omašio... A ako ište a mnogi kojima pripada, ne pripadaaaa... A svi su redimice iskali... Ali punazini se nijesam glaskao niti davao glasa a najviše onima koji su a koji nijesu iskali... Ajde pozdrav ti u familiju pa svrni opej... Al ne žuiri... Ođe ti je ođe, a tamo ti je suprotno od odje i ka na Šupljoglav... Dok je ovaca bit’ će i vune... Šuplje da nemož bit gore u šupljoglav.... Eee, glas - mnogo išteš.... Mnogo....

Hangomat adjam – sokat kérsz Nos, hangomat adjam – sokat kérsz... Mintha nem az enyém, valaki másé lenne, aki aprópénzért árulja vagy valami csalafintaságért... Tudod te egyáltalán, hangom mennyit ér...? Ez nem egyszerű Hang, ez történelem... Nem csak az enyémet adom, ükapámét is, nagyapámét is, apámét is és holnap fiamét is, unokámét is, ükunokámét is... Mind egyben... De nehogy besározódjon, el ne kószáljon, saját hibámból nehogy mindannyiunkra szégyent hozzon... Vállamon túl sok a teher ahhoz, hogy valakinek csak úgy odaadjam, potyáért elvegye... Nem csak “Na, engedd át, mitől félsz, bocsásd rendelkezésemre, itt és itt nem lesz jobb, szebb... Arany kanállal merítünk... A kezességet vállalom...“ Hessssss én...! Hány kezest láttam már életemben... Húúúúú... Az Arany kanál meg sehol... Hessss... Nem megfelelően mutatkoztál be, mintha elhallgatnál valamit... Titokzatosan titokzatos vagy... Mikor beszélsz, hunyorogsz, mindig oldalt nézel és tenyeredet öklöddel dörzsölöd... Mi van akkor, ha egyszer kiderül az igazi igazság...? Galeridből az és az, akkor és akkor a másik galerivel volt és azóta is leplezi. Állítják, azok ott és ezek ott a másét jobb kézzel a bal zsebből szedik, harácsolnak, mondaná a nép, a szerencsétlen, a szerencsétlen... Én meg esendő hangomat neked adtam... Sirám...! Enyészet... Ezt helyrehozni lehetelen, nincs az a könny, ami lemosná és színét visszaadná... Hoppáááá... Elválik, gödörbe süpped, a csavargótól is mélyebbre... De azt mondtad, hang... Ó, a hang...!? Istenemre, tőlem is értékesebb... Neked annyi pénzed nincs... Mert, mennyi..!? ...Istenemre, rengeteg! De kérdem én: sírodat vagy asszonyodat gyerekedet eladnád-e... Áááááá... Állítod, semmiért se, hacsak meg nem egyezünk... Nnnnna, látod, nehezen megy... Mint isten vásárán... Nnnnna! Mondaná egy kívülálló honfitárs “Ami a fenéknek megfelel az arcnak is jó“. Éppen így szavatolom... És mit mond: Hogy hangomat adjam..! Sokat kérsz... Nincs az a gyors gyorsaság, hogy olyan gyorsan gondolkozzak, ahogy szeretnéd... Másodszor és másodszor: Másodszor először is összeszedem magam és betekintek életedbe... Ki vagy..? Kié vagy..? Mi érdekel..? Mi nem érdekel...? Másoknál másként van... Nálunk csak lassan; Akarom.. Nem akarom... akrom nem akarom... Méregetlek és szemügyre veszlek...!? Ősi hagyomány... Nocsak, Hogy... Egyszerűen vízfejű, nem vezet jóra... Hogy kezeskedsz... Sokat kérsz...! Hallod, a hangot!? Csak tisztázom, mondod, bbbajosan... És ha valami csoda folytán “Ő” lenne a jelölt Na akkor lenne min agyalni, legalább egy hétig állhatna akár az ajtó előtt, nem várnám, várnék, mintha lesné milyen ember vagyok, hogy majd az alagsorba egy helyhezkötött helyre vezessen ahol szebb mint fenn...! .................... És számodra...!? Hagyd csak múljanak el a választások, és áruljam el, kire szavaztam!? Akár terád is... És most...!? Mielőtt megtörténne? Sokat kérsz...!? Csak lassan, aki vár nem téved... Ám ha követel, de a sokakhoz akikhez tartozik, nnnnem tartozik... De mind sorban követeltek... Szóval azért se szavaztam, hangomat nem adtam, legfőképp azoknak nem, akik és akik nem követeltek... Na, üdvözöld családodat és megint térj be... Csak ne siess... Itt az itt van, amott meg az itt ellenkezője és mint az Üresfejű... Míg birkák vannak gyapjú is lesz... Üres, az üresfejűtől nem lehet rosszabb... Hááát, a hang - sokat követelsz... Sokat... Fordította: Fehér Illés

Izvor: autor