Srđan Sekulić Ždralovi i cvekle – Darvak és cékla

Srđan Sekulić Priština 23. novembrq 1993. –

Ždralovi i cvekle Taman pomislih da trebam nešto da rečem kad putem naiđoše dva brkata Hercegovca, možda bejahu i Crnogorci, pa me jedan od njih šapatom priupita čujem li da miriše pelen Nijesam znao što da rečem Pokazivao sam rukom u presušeno korito neke rijeke koja je tuda proticala Onda sam pogledao gore u nebo i vidio ždralove kako lete, kako prelijeću Vrbas i odlaze ka Feketiću Hercegovci odoše, a možda bejahu i Crnogorci Mene uhvati tuga jer ždralovi nisko letješe Pa izustih da nešto rečem i zaspah od sparine. Usnio sam kako jedem cvekle, kako mi se na uglovima usana crvena vodica skorila i sa pljuvačkom izmiješala pa se sa gornje na donju usnicu lepljivo premiještala.

Darvak és cékla Mikor éppen arra gondoltam, mondanom kellene valamit, az úton két bajszos hercegovinai bukkant fel, de az is lehet, montenegróiak voltak, az egyik suttogva megkérdezte érzem-e az üröm illatát Nem tudtam mit felelni Karommal az éppen arra folyó folyó kiszáradt medrére mutattam Majd az égre néztem és darvakat láttam Verbász felett Feketics felé szálltak Elmentek a hercegovinaiak, de lehet montenegróiak voltak Szomorú voltam mert a darvak alacsonyan repültek És valamit mondani akartam de a forróságban elaludtam. Álmomban céklát ettem, szám sarkában vörös lé szikkadt és a nyállal keveredett majd felső ajkamról az alsó ajkamra ragadt. Fordította: Fehér Illés

Izvor: https://www.jergovic.com/ajfelov-most/zdralovi-i-cvekle/?fbclid=IwAR1A_KeioDrNqWk9b9_uM761nB-hP8G1eB3C11i7nLVKYNIohJfLCLBAE4Y