Böngészde - Pabirčalište - Gleaner

2019. május 26., vasárnap

Marija Knežević Početak kartografije – A térképrajzolás kezdete


Marija Knežević Beograd 1963. –

Početak kartografije

Biti stvar
bez upotrebne vrednosti.
Biti stvar koja vremenom dobija
na vrednosti
a  niko ne zna zašto.
Dozvoliti da te nazivaju
ukrasnim predmetom.
Čuti da si višak.
Čuti da se bez tebe ne može.
Disati u sebi.
Menjati vlasnike.
Biti neposedovan.
Biti predmet
divljenja.
Premeštati se,
izbeći seobe.
Biti zadovoljan.

Biti brod.
Licem okrenut dnu biti
na oba kraja dubine.
Ostavljati trag
koji nije večan.
Uplovljavati.
Isplovljavati
na isti način.
Biti voljen u lukama.
Biti brod.
Voleti
veći deo života na otvorenom moru
sanjati o lukama.
Izbeći čekanje. Kretati se
uvek istom stazom
od luke ka njoj.
Zabavljen mrežama na palubi.
Pretvarati tovar u priče.
Biti brod.
Nositi sebe bez napora.

Biti rod. Svakome.
Muškarcima, ženama, algama,
tigrovima u skoku na jelena,
lotosima nastanjenim u sopstvenim
suzama,
ostrvima, pećinama čija je bar jedna
odaja neispitana
biti orođen.

Voleti tebe
a to nikad ne saznati.
Biti uvek iznenada
nova radost i neočekivani bol.
Izbeći postojanje.
Kap
na tvojoj koži
koja je već sećanje na dodir.
Kap je već druga kap.

Biti zapravo nikad.
Biti sad.
Jednina u prolazu.

A térképrajzolás kezdete

Tárgynak lenni,
használati érték nélkül.
Tárgynak lenni, melynek használati értéke
idővel nő,
ám hogy miért, senki sem tudja.
Megengedni, hogy
dísztárgyként emlegessenek.
Hallani, felesleg vagy.
Hallani, nélkülözhetetlen vagy.
Magadban lélegezni.
Tulajdonosokat váltani.
Függetlennek lenni.
Csodálat tárgyának
lenni.
Áhelyezkedni,
költözködést elkerülni.
Megelégedettnek lenni.

Hajónak lenni.
A mélység mindkét felén
arccal a mély felé fordulni.
Magad mögött
mulandó jelet hagyni.
Behajózni.
Ugyanúgy
kihajózni.
A kikötőkben szeretve lenni.
Hajónak lenni.
Az élet nagyobb részét a nyílt tengeren
élvezni,
kikötőkről álmodni.
Várakozást elkerülni.  Mindig
ugyanazon a csapáson haladni,
a kikötőből felé.
A fedélzeten hálókkal bíbelődni.
Rakományt mesévé változtatni.
Hajónak lenni.
Önmagad megerőltetés nélkül cipelni.

Mindenki rokonának lenni.
Férfiakkal, nőkkel, algákkal,
szarvasokra ugró tigrisekkel,
sáját könnyükben élő
lótuszokkal,
szigetekkel, az egyenlőre feltáratlan
termű barlangokkal
rokonságban lenni.

Téged szeretni,
ám ezt sosem megtudni.
Mindig váratlan
új örömnek és nemvárt fájdalomnak lenni.
A létezést elkerülni.
Csepp
a bőrödön,
amely már csak az érintés emléke.
A csepp már a második csepp.

Tulajdonképpen sosem lenni.
Most lenni.
Egyesszám az átjáróban.

Fordította: Fehér Illés
Izvor: In Zoran Bognar: Novo raspeće Ratkovićevi večeri poezije  Bijelo Polje 2008.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése