Lennert Móger Tímea Zombor, 1981. május 20. –
Négy elem
Ölelés
Elengedem. Dunába vele, hadd vigye. Kiszáradt,
kifáradt testét a víz.
Mossa ki belőle a bűnöket.
(El)követett.
Iszapos lesz, mire
rátalálnak. Nem lehet elérni a tisztaságot. Nézem,
ahogy merül. Nem bennem
él tovább, valóságos mélységek lesznek
tanúi a diadalútnak.
Megdicsőülni gyávaságból.
Minden harag aljas. Pláne ami (ki)életlen. Langyos
most a víz. Halk,
tavaszi,
májusmeleg. Utálta. Szerette a vizet. Most szeretheti eleget.
Beengedheti a bőre
alá. Beengedtem a bőröm alá. A halál mindent
megszépít.
Életeket helyez
más megvilágításba. Új távlatok nyílnak. Nélküle.
Úszás nélkül is
fenntart a víz. Életvíz-e a Duna.
A bosszú nem
helyes. De van. Hogy ideje van. Az
Ég megadja.
Emberáldozat. Szeretett. Ahogy lelki szemeimmel
kiemellek a napra.
Hadd szikkadj, szárítson a szél. Konkrét elemeket
érezz. Én az élők
sorából nézlek. Hidd el, segít, ha gondolnak rád.
Ha sokáig
megmaradsz szeretteid emlékezetében. Ne érezd
magad, hibásnak, te
nem tehetsz róla. Tudtál úszni, mégis
elsüllyedtél. Elengedtek.
Elenged-
telek.
Belepi emlékedet a
hófehérség. Merészkedés az árvaságba. Én tovább
(f)élek. Halott
vagy.
Nem gúnyolódom.
Gúnyolódni bűn.
A bűneiket
megbánók hitével nézek az égre, amikor elvisz a víz. Ebben
nincs hamisság.
A
tettekben igazság
van. Ne várj. Feloldozást. Nem
voltál.
Elég bátor az öleléshez.
Földelés
Halak a jég alatt
Macskák a jég felett
Hiába szeretnek
Halfejet
Ember a föld felett
Ember a földben
Időn és törvényen kívüli
Isten
Önmaga törzse
Gyökerek földje
Kivágott fáinak
Völgye
Minden és
Mindenevő
Ehetetlen manna
Magából adna is
Nem is
A fa nem elég magas
A törzs nem elég széles
Mindenki éhes
Vastagok a falak
Melyeken (át)rágod magad
Akár a kártevő
Egy parazita
Aki nem ismer magára
Istenére
Isten vére
Folyik el
(B)előle
Régszomj
Az összes halálnem közül
A fulladás lehet
A legnehezebb
Amikor a redőny deszkái
Közötti fény
Nem jut át a tüdőn
Légszomj
Régszomj
Nem csak éreznék
Magamévá tenném a
Levegőt
Élettelen test
A lepedő alatt
Azt jelenti
Hulla vagy
Kezekkel nyúlni
Valaki felé
Egy lepedő alatt
Azt jelenti halálosan
Élni akarsz
Legalábbis
A testnedvek és az arc
Újraéleszt aztán
Elárulják a fénytörések
Mennyit láttak beléd
Belőled a halottkémek
Hogyha elérhető vagy
Elérnek
Szeretni félszeg
Délceg
Részeg
Nem kapsz levegőt
A lélegeztetést újra
Kéred
Rég szomjaztál ennyire
Nem érted
Miért hal meg
Ha (f)élted
Parázson
Halak
Alak
A rácson
Parázson
Amit visszafojtasz
Nem látom
Amit megteszel
Nem bánom
Közöny
Hideg testtel
A forró rácson
Halvérű álom
Ilyennek lenni
Nem tűzbe menni
Csak parázson
Ha van tetszhalál
Van tetetett élet is
Kivárom
Meg kell érni hozzá
Vagy el kell múlni benne
Az ember lelke
Zerge
Nyakát szegni
Ne lássa futni többé
Senki
Aztán megnyúzni és
Nyárson
Halvérűvé válik
A parázson
Nem addig él
Amíg meg nem hal
Mindenki
Addig él ameddig
Akar
Innen vagy túl
A parázson
Ha nem váltam hallá
Halászom
Četiri pojma
Zagrljaj
Pustim. U Dunav
s njim, neka nosi. Voda
njegovo isušeno, morno telo.
Neka ispere iz njega grehove. (Po)činjene.
Dok ga nađu, biće glibav. Čistota je nedostižna. Gledam,
kako tone. Više ne u meni živi, svedoci trijumfalnog puta
postaće stvarne dubine. Kukavički obesmrtiti se.
Svaka ljutnja je gnusna. Pogotovo (ne)doživljena. Voda je sad mlaka.
Tiha,
proletna majska toplina. Mrzeo je. Vodu je voleo. Sad ju može
dovoljno da voli.
Ispod kože može da pusti. Ispod moje kože sam ga pustila. Smrt sve
ulepšava.
Živote pod drugo osvetljenje stavi. Nove perspektive se otvaraju.
Bez njega.
Voda i bez plivanja održi. Dal je Dunav voda života.
Osveta nije ispravna. Ali postoji. Nekad je vreme njeno. Nebo
odlučuje.
Ljudska žrtva. Voleo si. Kako te očima duše na obalu dižem.
Sahni, neka te vetar suši. Oseti stvarne elemente. Ja te iz redova
živih gledam. Veruj mi, pomaže, ako na tebe mislim. Ako u pamćenju
tvojih voljenih dugo ostaješ. Nemoj smatrati da si kriv, ti
ništa nisi mogao učiniti. Znao si plivati ipak si potonuo. Pustili
su te.
Pustila
sam te.
Uspomenu ti snežnobelo pokriva. Smelost u usamljenosti. Ja i dalje
strahujem/živim. Mrtav si.
Ne rugam se. Greh je rugati se.
Na nebo verom pokajnika gledam, kad te voda odnese. U tom
nema pretvaranja.
U
delima je istina. Ne očekuj. Razrešenje. Nisi bio.
Za zagrljaj dovoljno hrabar.
Zatrpavanje
Ispod leda ribe
Iznad leda mačke
Riblju glavu
Zalud vole
Iznad zemlje čovek
U zemlji čovek
Izvan vremena i zakona
Gospodar
Vlastito stablo
Zemlja korenovo
Drāga
Isečenih stabala
Sve i
Svašta guta
Nejestiva mana
Sebe i dao bi
I ne bi
Drvo nije dovoljno visok
Stablo nije dovoljno širok
Svi su gladni
Zidovi su debeli
Preko kojih sebe (pro)vlačiš
Kao štetočina
Neki parazit
Ko sebe svog Boga
Ne prepoznaje
Krv Boga
Iz njega
(O)tiče
Žeđ za starinom
Od svih vrsta smrti
Najverovatnije da je najteže
Davljenje
Kad svetlost između
Dasaka roleta
Preko pluća ne prolazi
Žeđ za vazduhom
Žeđ za starinom
Ne bi samo osteili
Ja bi vazduh
Prisvojila
Beživotno telo
Ispod čaršava
To znači
Mrtvac si
Ruke ispod čaršava
Prema nekom
Pružiti
To znači smrtonosno
Želiš živeti
U najmanju ruku
Telesne tekućine i lice
Ponovo te ožive posle
Lomovi svetla odaju
Šta su u tebi
Mrtvozornici videli
Ako si dostupan
Stićiće te
Voleti nezgrapno
Stasito
Pijano
Ostao si bez vazduha
Ponovo tražiš
Oživljavanje
Odavno nisi toliko žednio
Ne razumeš
Zašto umire
Ako za njim strahuješ
Na žaru
Riba
Tipčina
Na rešetci
Na žaru
Što prigušiš
Ne vidim
Što uradiš
Ne bendam
Nehaj
Hladnim telom
Na rešetci vrućoj
Hladnokrvan san
Takvom biti
Ne u vatru ići
Tek na žaru
Ako prividna smrt postoji
I prividan život postoji
Dočekaću
Treba za to sazreti
Ili treba da prođe
Čovekova duša
Bujna
Vrat slomiti
Neka ga niko više ne vidi
Kako trči
Posle oderati i
Na ražnju
Hladnokrvan postaje
Na žaru
Ne dotle živi
Dok ne umre
Svako dotle živi
Dok
Želi
Odavde ili preko
Na žaru
Ako nisam se u ribu pretvorila
Ribarim
Prevod: Fehér Illés
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése