Jasmin
R. Ademović Subotica 4. avgust 1992. –
Kajdanka
Većma su pamet
prodavali oni
bez mozga.
Oduvek nas podučavali
neuki.
Dok mislimo
da nešto znamo,
nama znanje izmiče.
Samo zato što
nas ogledaju
gordost i zavist.
Obavijeni maglom sećanja,
trunemo u sopstvenim
mislima...
Izmigoljiti se
iz kandži života,
iskati hrabrost od bestidnih –
Sizifov je posao!
Isti ti
Što pevati ne umeju uopšte,
odavno su, bezosećajno
poderali moju
Kajdanku.
|
Kotta
Esztelenek árulnak
értelmet
a többségnek.
És tudatlanok
tanítanak.
Míg hisszük,
tudunk valamit,
a tudás elsiklik mellettünk.
Csak azért, mert
büszkeség és irigység
szemlél bennünket.
Ködös emlékekbe burkolva
saját gondolatainkban
rothadunk…
Az élet karmai közül
kibújni,
szemérmetlentől bátorságot követelni –
Szizifuszi munka!
Ugyan azok,
Akik dalolni nem tudnak,
szenvetelenül, már réges régen,
szétszaggaták
Kottámat.
Fordította: Fehér Illés
|
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése