Dušan Gojkov № 8 – № 8

 

Dušan Gojkov Beograd 11. avgust 1965. –

№ 8   i piše tako moj poznanik o ljudima što nose imena poznatih a koji kobajagi žive u njegovom kvartu o ženama nekakvim zavodljivim nedostupnim raduje se kad završi priču pa mi je obavezno pročita nije to loše kažem ja mudro spustim telefonsku slušalicu odem do pisaćeg stola nastavim da zurim u svoju praznu stranicu   često mi on govori sve ovo što si mi sad rekao zapiši to je dobra literatura još kad bih se ja sećao onoga što sam mu kazao bilo bi to –

№ 8   nos ismerősöm ír az ismert személyek nevét viselő emberekről akik állítólag városnegyedében élnek az úgymond elérhetetlen csábos nőkről örül ha a mesét befejezi majd következetesen felolvassa nem rossz mondom én bölcsen leteszem a telefonkagylót íróasztalomhoz megyek és csak bámulom az üres lapot   többször hangoztatja mindazt amit most elmondtál írd le ez valódi irodalom és ha még emlékeznék arra amit neki mondtam az lenne az igazi –   Fordította: Fehér Illés

Izvor: Dušan Gojkov: Tužne šansone, Kornet Beograd 2015. str. 19.