Radmilo V. Radovanović Neželjeni život – Nem-kívánt élet

 

Radmilo V. Radovanović Divin 28. avgust 1957. – 

Neželjeni život   Te večeri izgubio sam ljubav Njezino studeno srce ode u sjećanje Naši raznobojni pokrivači ostadoše prazni Očajanje osta u prljavim izgužvanim čaršafima Polako sam umirao u kišnoj večeri Jedan neželjeni život nastavio da živi Neka igra zvukova podizala me sa mjesta Krik gavrana u noći prolamao se Ta ptica i sad liči na uzvik i moju sjenku Priznajem u sebi otišla si pazi kuda ideš Nije teško priznati nikada da se vratiš Bila je to sama ivica jeseni te 1978 godine Sišao sam sa tvojih velikih usana I vratio u tamnu ljušturu sebe Završi se naša ljubav prekid bez straha Sad kušaj tamnocrveno vino koje smo pili Okreni oči prošlom obuzdaj svoj krik odsutnosti Neka ostane tako nek se njen osmijeh širi Ja ću da plovim ponovo kraj sirena Hoću da čujem pjesmu Eola Da zaboravljam duboki jecaj nečiji Ono naše mjesto pustu ogromnu okolinu O dušo moja ostao sam ovdje Možda te traži nečiji glas I jedno zatreptalo srce Iz kolijevke što se beskonačno ljulja U pjesmi Volta Vitmena viknuvši nad sve ovo…   7.11.2017.

Nem-kívánt élet   A szerelmet azon az estén veszítettem el Fagyos szíve emlékezetbe ment Többszínű takaróink üresen maradtak Az iszony a piszkos gyűrött lepedőkben maradt Az eső-áztatott estében lassan haldokoltam Egy nem-kívánt élet tovább él Holmi hangok játéka keltett fel Az éjben holló-sikoly hallatszott Az a madár most is sikolyra árnyamra hasonlít Bevallom elmentél vigyázz hová mégy Sosem nehéz bevallani ha visszatérsz Ősz eleje volt akkor 1978 évében Elváltam dús ajkadtól És visszatértem önmagam sötét burkába Szerelmünk véget ért félelem nélküli szakítás Most az általunk fogyasztott vörösbort kóstold A múltba tekints fékezd hiányod sikolyát Hát maradjon így terjedjen mosolya Én ismét a szirének között fogok lebegni Eol énekét akarom hallani Hogy feledjem valaki keserves sírását Azt a hatalmas puszta teret helyünket Ó kedvesem itt maradtam Talán keres valaki hangja És egy dobogó szív Mindezt mindenek fölé Walt Whitman versében végtelen lebegő bölcsőből kiáltom…   2017. 11. 7.   Fordította: Fehér Illés

Izvor - iz zbirke: Radmilo V. Radovanović: Apolonova lira