Podolszki József Tenyeremmel szorítom össze – Dlanovima držim

  

Podolszki József
Feketics, 1946. júl. 28. – Újvidék, 1986. szept. 11.

Tenyeremmel szorítom össze
 
Tenyeremmel szorítom össze
szerteszét tartó homlokomon
és magyarázom fáradhatatlanul
engem a múltam és a jövőm is
jóságra kötelez
és csak hálát csak köszönetet
és megint
csak hálát és köszönetet
rebeghetek akár előre gyártott szavakkal is
szószátyáran
mert a kor terelt zászlaja alá
és nem lenne szép
á nem
végképp nem szabad zsörtölődni
nekem utakat házakat viaduktokat
hidakat vikendházakat és emlékműveket
építenek
a karambol pedig mással és máshol történik meg
mindahányszor
 
Forrás: Podolszki József: Barna, Forum Újvidék, 1982. 50. old.
 
 
Dlanovima držim
 
Svoje čelo u raspadu
dlanovima držim
i neumorno objašnjavam
mene prošlost a i budućnost
na dobrotu obavezuje
i samo reči zahvale
i opet
samo reči zahvale
mogu izgovoriti čak i sa unapred stvorenim rečima
kao naklapalo
jer me je pod svoju zastavu vek terao
i ne bi bilo lepo
o ne
gunđati nikako se ne sme
meni ceste kuće viadukte
mostove vikendice i spomenike
grade
a nesreće svaki put sa drugima i drugde se
događaju
 
Prevod: Fehér Illés