Böngészde - Pabirčalište - Gleaner

2022. március 7., hétfő

Szente B. Levente Üresedő lelkünk romos oltárán - Na razrušenom oltaru naše ispražnjene duše

 

Szente B. Levente Szörényvár, 1972. szeptember 21. –

Üresedő lelkünk romos oltárán
 
és a kenyér mindig elfogy,
csak a kés, a kés – az, ugyanaz marad.
 
kíméletlenül, mint az idő, úgy változik
markolatán az ujjlenyomat hangulat.
 
a teríték mellett, sokan vagyunk egyedül.
emberül tán. letükrözve, akár a régi szép fényképeken is:
 
másoktól, egymásnak. ajándék emlékül, tőlem, neked.  
egy éhes, meg nem értett, örökbefogadott Isten homlokán.
 
és immár, ki-ki a maga Bábelének toronymagas tetején.
a szent dac asztalán. üresedő lelkünk romos oltárán.
 
kenyér. kés. ujjlenyomat.
 
Forrás: a szerző
 
 
Na razrušenom oltaru naše ispražnjene duše
 
i hleb uvek nestaje,
samo nož, nož – taj isti ostaje.
 
na dršci raspoloženje otiska prstiju
poput vremena nemilosrdno se menja.
 
pored postavljenog stola nas usamljenika mnogo je.
valjda ljudski. snimljeno kao na starim fotografijama:
 
od drugih, jedni drugima. za uspomenu, od mene, tebi.
na čelu jednog neshvaćenog, gladnog, usvojenog Boga.
 
i evo, svako na svom nebosežnom vrhu svog Babela.
na stolu svetog prkosa. na razrušenom oltaru naše ispražnjene duše.
 
hleb. nož. otisak prstiju.
 
Prevod: Fehér Illés


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése