Böngészde - Pabirčalište - Gleaner

2022. július 27., szerda

Neda Gavrić Није знао, бог ми дао – Nem tudta, nekem Isten adta

 

Neda Gavrić Banja Luka 27. 07. 1980. – 

Није знао, бог ми дао
 
Све му стаде
И под капу
И под образ,
Покидана душа
Очи слане.

Непроспаване ноћи
Болом оковани дани,
Напукло срце
Живе ране.

Све му стаде
И под капу
И под образ,
Трепнуо није
Покидао нити.

Закопао љубав
Ко убица тело
И за своје дело
Хтеде наздравити.

Све му стаде
И под капу
И под образ,
Одврнуо бола чесму.

Није знао
Бог ми дао
Од бола да створим песму.

Да је певам
Да ме вине
У висине
У висине.

После бола
Среће пуно
И милине
И милине.

Да одлази бол
К'о љута гуја
Певајући
Алилуја
Алилуја!

Nem tudta, nekem Isten adta
 
Mindene elfért
A kalapja alatt,
Az arca alatt,
Lelke szakadt,
Szeme sós.
 
Átvirrasztott éjek,
Kínnal bilincselt napok,
Meghasadt szív,
Élő sebek.
 
Mindene elfért
A kalapja alatt,
Az arca alatt,
Pillanatnyilag a szálakat
Nem szaggatta.
 
Gyilkosként
Temette el a szerelmet,
És tettét
Köszönté.
 
Mindene elfért
A kalapja alatt,
Az arca alatt,
Kín-csapot nyitott.
 
Nem tudta,
Nekem Isten adta,
Hogy a kínból költeményt gyúrhatok.
 
Hogy szavaljam,
Hogy a magasba,
A magasba
Emeljen.
 
Kín után
Gyönyör jön,
És mámor,
És mámor.
 
Mérges kígyóként
Távozik a kín,
Dalol,
Alleluja
Alleluja!
 
Fordította: Fehér Illés

Izvor: autor

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése