Snježana Rončević Vrbaška 1959. –
|
Nigdina
virtuelnog
svijeta1
Olako sijemo sjeme nemira,
na displeju virtuelnog svijeta.
Prosiš me prezimenom
kasirke iz supermarketa.
Vjenčana tobom,
noćima sanjam, žene mornara.
(Lahor im klobuči suknje, po dokovima.)
Gnosa, zla sestra saznanja,
pomazuje mi tijelo, otrovnim sokovima.
Zaboravljam te,
ne napuštajući zverinjak sjećanja.
12. pesma ciklusa
Nigdine leta posvećen pesniku Marku Grbiću
|
Sehol-sincs
a virtuális világban1
A virtuális
világ képernyőjén
a
nyugtalanság magját könnyen vetjük.
Kezemet a
nagy áruház pénztárosnőjének
nevével
kéred meg.
Feleségedként,
éjjelente a tengerészek asszonyairól álmodok.
(Szoknyájukat a szél lengeti, a dokkokon.)
Gnosza, a felismerés rossz nővére
testemet mérgező csodaszerrel keni.
Az emlékezet
állatkertjét nem elhagyva feledlek.
1A Marko Grbićnek szentelt Sehol-sincs a nyárban ciklus 2. verse
Fordította: Fehér Illés
|
Izvor: Snježana
Rončević Pustanja Besjeda Banja Luka 2009. str. 18.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése