Méhes Károly Álom az angyalról – San o anđelu

 

Méhes Károly Pécs 1965. február 20. – 

Álom az angyalról   Amikor ágyamban fekszem és az ablakon át kinézek az égre pontosan látom amint erre repül egy huncut angyal billegeti a fejét és a szárnyát a szája elé teszi hogy is merészelné zavarni az álmom amikor róla álmodom! Azt álmodom a lábtörlő alatt megleltem a kulcsot kicsit elrozsdált időpor rajta lassan közelítek vele az angyal köldöke felé mint puha viaszba nyomom és forgatom feltárulkozik egy ibolyás rét méhek dongnak körben és nagyokat dobban a nap Ebben a testmelegben keverek el töltekezem az elevenség illatával oldalt dőlök hogy pontosan a szemem előtt legyen egy virág lássam a méh érkezését ahogy kelyhébe száll és nektárját veszi hagyom hogy a karom csak zsibbadjon a szemem itt is lecsukódik mert az angyalról álmodni eleget nem lehet

San o anđelu   Kad u krevetu ležim i preko prozora pogledam na nebo tačno vidim kako jedan vragolast anđeo upravo ovamo leti glavom maše i krilo ispred usta stavi kako bi mi smeo san smetati kad o njemu sanjam!   Sanjam da sam ispod otirača sa nešto zarđalom prašinom ključ našao s tim prema pupku anđela polako se približavam kao u mekan vosak gurnem i vrtim ljubičicama puna livada se pojavljuje svuda okolo pčele zuje i sunce lupa   Sa tom toplinom tela se izmešam sa mirisom živahnosti se punim na stranu se nagnem da jedan cvet baš ispred mog oka bude da vidim kako pčela stiže u čašku ulazi i nektar uzima tako ostajem neka mi ruka trne tu i oči moji se sklapaju jer se o anđelima dovoljno sanjati ne može   Prevod: Fehér Illés

Forrás: http://www.meheskaroly.hu/vers.php?lang=&id=13