|
Leptir na krilu anđela
Kroz razbijeno staklo,
ili kroz otvorene dveri,
sleteo je šareni leptir
na anđeosko šareno krilo.
Trepere krila leptira,
treperi od njih krilo anđela,
i sve se pretvara u treperenje:
i pokret Stvoritelja
dok drugima ukazuje na prizor,
i blagonakloni pogled Matere,
i puno srce malog Isusa,
i tihi smeh drugih anđela,
šapat svetaca i mučenika,
nečujno glasanje isposnika.
Fijuk koplja
koje pogađa aždaju,
i njen samrtni ropac,
dok prelazi iz jednog u drugo vreme,
pretvaraju se u treperenje,
u spoj dvaju života.
Samo zemaljski sveštenici
i ljudi gurnuti od sebe samih,
puni trnja i zemaljskog kala,
ne mogu da vide lepotu
i zaustave dah
pred prizorom
pred kojim je i sam Bog zadrhtao!
o Vaskrsu, 2001.
|
Lepke angyalszárnyon
A tarka lepke
a törött ablaküvegen
vagy a nyitott ajtón át röppent
az ékes angyalszárnyra.
Együtt a lepkeszárnnyal
az angyalszárnyak is remegnek,
minden remegéssé változott:
a Teremtő mozdulata is
míg a többieknek a jelenségre mutat,
az Anya jóindulatú tekintete is,
a fiatal Isten szíve is,
az angyalok csendes nevetése is,
a szentek és vértanúk suttogása is,
meg a remeték hallhatatlan szavazása.
A lándzsa suhogása
mely eltalálja a sárkányt
és annak haldokló hörgése,
ahogy egyik időből a másikba átkel,
remegéssé változik,
két élet kapcsolatába.
Csak a földi lelkészek
és a maguktól elrugaszkodott
tüskével, sárral tele emberek
nem látják a szépséget
és képtelenek a látvány előtt,
mely előtt maga az Isten is megremegett,
lélegzetüket elállítani!
Feltámadáskor, 2001.
Fordította: Fehér Illés
|
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése