Risto Vasilevski
Nakolets, 31. januar 1943. –
|
Leptir, sudbina
Leptir i ja
jedini smo život u sobi
Kruži on
oko svog sunca
daleko od pomisli
da je to žarulja smrti
Ja već davno ušao
u krug
svetlosti vremena
nikako da nađem
put
kojim se leči vatra
što me iznutra peče
Leptir i ja
najbliži smo život smrti
|
A lepke, a sors
A lepke és én
jelentjük az életet a szobában
Ő saját napja
körül kereng
anélkül hogy tudná
az a halál égője
Én az idő fénykörébe
már régen beléptem
de az utat mellyel
a bensőmet égető tüzet
gyógyítani lehet nem lelem
A lepke és én
a halálhoz a legközelebbi élők vagyunk
Fordította: Fehér Illés
|
Izvor: autor
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése