Méhes Károly Pécs 1965. február 20. –
|
Másik táj
A táj nem tárgy,
hanem a lelke valaminek,
sokszínű, mint a vágy,
mi folyton hazalibeg,
mert egy sötét szoba
mélyén történik
amúgy az összes ostoba
álom, miközben nénik
ülnek a konyhában kint
s kezük ölükbe ejtik;
a fák, az édes dombok
suhanva járnak-kelnek,
s míg hallgatom a sodronyt,
elképzelem a reggelt,
vénséges szájak átka
átröpít egy másik tájba.
|
Drugi predeo
Predeo nije predmet,
duša je nečega,
višebojna, kao čežnja
što se stalno doma vraća,
jer inače svaki glupi
san se na dnu neke
tamne odaje
odvija, dok bake
vani u kuhinji sede
i ruke im u krila padaju;
slatki brežuljci, drveće
brzo prolaze
te dok žice slušam
jutro zamišljam,
kletve ostarelih usta u
jedan drugi predeo me bacaju
Prevod: Fehér Illés
|
Forrás: Méhes Károly: A másik
táj, Pro Pannonia, Pécs 2000.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése