|
Apa, milyen élet ez?
csak
azt akarom mondani,
hogy kettőezer tizenhétben,
munkába menet, sokszor
azon gondolkodom,
kávéra, cigire sincs pénzem,
lakbérre, számlákra is alig futja,
örülünk, ha kenyér, szalámi, tojás,
néha egy kevéske hús, leárazott zöldség jut,
semmi gyümölcs, szezonban egekben az ára,
mondja meg valaki, hová bújjak, ha esténként
megkérdezi a fiam: Apa, milyen élet ez?
igen, milyen, én is ezt kérdezem
magamtól, másoktól, a világtól,
a néma és törvényhozó szarkáktól,
hogy mondják meg,
milyen élet ez,
amikor megöl a szégyen,
stressz emészti lelkét az embernek,
gyermekednek jövőt, mit mutatsz,
adni ha nem tudsz,
alig negyvenöt évesen.
|
Oče, kakav je to život?
samo to želim da kažem,
da dve hiljade sedamnaeste,
kad na posao idem, često
razmišljam o tome,
da ni za kafu, cigaru nemam para,
jedva je dostatno za račune, stanarinu,
sretni smo ako se na stolu nađe hleba,
salame, jaja,
koji put nešto mesa, i povrće po
sniženoj ceni,
od voća ništa, u sezoni su cene u
nebesima,
neka mi neko šapne, gde da se
sakrijem, ako me
uveče sin upita: Oče, kakav je to
život?
da, kakav je, i ja to pitanje postavljam
sebi, drugima, svetu,
nemim i zakonodavnim svrakama,
neka kažu,
kakav je to život
kad me sram ubija,
ljudske duše stresovi razaraju,
svom potomku kakvu budućnost
pokazuješ,
ako dati ne možeš
kao jedva četrdeset pet godišnjak.
Prevod: Fehér Illés
|
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése