Székelyhidi Zsolt Máshol – Drugde

Székelyhidi Zsolt Debrecen, 1973. október 11. – 

Máshol   Fő feladatom a megbocsátás. Jól tűröm a felejtést. Sokat kívánnak tőlem a gyerekek. Időnként lemaradok levegővételekről. Elszalasztanak a hétköznapok. Lerogyok a kanapé mellé olyankor, és órákig próbállak kedvelni. Fő kapaszkodóm, hogy van értelem a szobában, a házban, amibe vendégednek kértél, és ahol te szinte sosem vagy otthon. Mindenből kihagyva őrködöm magunkon, és képzelem, hogy egyszer elmegyünk, és megleszünk nélküled.

Drugde   Glavni zadatak mi je oprost. Dobro podnosim zaborav. Deca od mene mnogo zahtevaju. Koji put zaostajem sa uzdisaja. Propuštaju me radni dani. U tim momentima pored kanabe se srušim i satima pokušavam da te volim. Glavni oslonac mi je, da ima smisla u sobi, u kući u što si me molila da ti gost budem, gde ti maltene nikad nisi doma. Iz svega izostavljeno čuvam nas i zamišljam da ćemo jednom da odemo i bez tebe postojimo.    Prevod: Fehér Illés

Forrás: http://barkaonline.hu/szepirodalom/18-versek/8926-szekelyhidi-zsolt-versei