Bolovits Gábor György Az üveg kert – Stakleni vrt

 

Bolovits Gábor György Sármellék, 1967. június 2. –

Az üveg kert   a nevem egy üveg kert. törékeny. zárt.   az ablak szélén rovarszárny. áttetsző, törött térkép.   az asztalon vízgyűrű. nem szárad fel.   a testem tárgyak közt. nem ér hozzájuk, mégis tartják.   a tulipánok a szobában állnak. nem virágok. nem hajolnak.   a fény megül rajtuk. nem csúszik le.   a levegő nem mozog. benne maradtunk.   a kilincs hideg. senki nem nyitja.   amit itt hagytunk, nem kopik el.

Stakleni vrt   ime mi je stakleni vrt. lomljiv. zatvoren.   na rubu prozora krilo insekta. prozirna, slomljena mapa.   na stolu prsten od vode. ne osuši se.   telo mi je među predmetima. ne dotiče ih ipak ga drže.   lale u sobi stoje. nisu cvetovi. ne savijaju se.   svetlost zastane na njima. ne sklizi.   vazduh se ne miče. u njemu smo ostali.   kvaka je hladna. niko ne otvara.   što smo ovde ostavili ne pohaba.   Prevod: Fehér Illés

Forrás: a szerző