Ady Endre A halál rokona – Rođak smrti

 

Ady Endre – Endre Adi (Érmindszent 1877. november 22. – Budapest 1919. január 27)





A halál rokona

Én a Halál rokona vagyok,
Szeretem a tűnő szerelmet,
Szeretem megcsókolni azt,
Aki elmegy.

Szeretem a beteg rózsákat,
Hervadva ha vágynak, a nőket,
A sugaras, a bánatos
Õsz-időket.

Szeretem a szomorú órák
Kisértetes, intő hivását,
A nagy Halál, a szent Halál
Játszi mását.

Szeretem az elutazókat,
Sírókat és fölébredőket
S dér-esős, hideg hajnalon
A mezőket.

Szeretem a fáradt lemondást,
Könnyetlen sírást és a békét,
Bölcsek, poéták, betegek
Menedékét.

Szeretem azt, aki csalódott,
Aki rokkant, aki megállott,
Aki nem hisz, aki borus:
A világot.

Én a Halál rokona vagyok,
Szeretem a tűnő szerelmet,
Szeretem megcsókolni azt,
Aki elmegy.

Rođak smrti

Ja sam rođak Smrti,

volim ljubav kad već prolazi,

volim cjelivati onog

koji odlazi.

Volim bolesne ruže,

žene, kadvenu žudnjom bičevane

i jesenje oplakane

hladne dane.

Volim žalosnih sati

sablasne pozive, hitranje,

Velike Smrti, da, Svete Smrti

dvojno plesanje.

Volim one koji putuju,

koji se bude, plač koje topi,

i hladne zore kad ledeni dadž

poljane škropi.

Volim umorno odricanje,

besuzni plač, izmirenje,

mudraca, pjesnika i bolesnika

zbjeg i smirenje.

Volim razočaranog koji

ukočen stao: u što uprijet?

Koji ne veruje, tužan, zabrinut:

ja volim svijet.

Ja sam rođak Smrti,

volim ljubav kad već prolazi,

volim cjelivati onog

koji odlazi.

               Preveo: Enver Čolaković

Izvor: E. Čolaković – Zlatna knjiga mađarske poezije (1978),

                                 Nakladni Zavod Matice Hrvatske, Zagreb.