Böngészde - Pabirčalište - Gleaner

2012. november 18., vasárnap

Görög Ilona - népballada Grkinja Ilona - narodna balada

Görög Ilona

„Bizony csak meghalok,
Anyám, édes anyám!
Görög Ilonáér’.
Bizony csak meghalok
Karcsu derekáér’;
Karcsu derekáér’;
Piros orczájáér’;
Píros orczájáér’.
Dombos ajakáér’
Dombos ajakáér’,
Gömbölyű faráér’
A lenvirág szemü
Görög Ilonáér’.”

„Ne halj fiam, ne halj,
Zetelaki László!
Csináltatok néked
Olyan csudamalmot,
Kinek első köve
Béla gyöngyöt járjon,
A második köve
Sustákot hullasson,
A harmadik pedig
Szép suhogó selymet,
Oda is eljőnek
Szüzek, szép leányok,
Csudamalom látni.
A tied is eljő
Csudamalom látni
– Szép Görög Ilona.”

„Eresszen el, anyám,
Édes lelkem, anyám!
Csodamalom látni.”
„Ne menj fiam, ne menj,
Szép Görög Ilona!
Megvetik a hálót,
Megfogják a halat.”

„Bizony csak meghalok
Anyám, édes anyám!
Görög Ilonáér’.
Bizony csak meghalok
Karcsu derekáér’;
Karcsu derekáér’,
Piros orczájáér’,
Piros orczdjáér’;
Dombos ajakáér’;
Dombos ajakáér’,
Gömbölyű faráér’
A lenvirág szemü
Görög Ilonáér’.”

„Ne halj, fiam, ne halj
Zetelaki László!
Csináltatok neked
Olyan csudatornyot,
Kinek szélessége
Dunapartig érjen,
Kinek magassága
Az egekig érjen.
Oda is eljőnek
Szüzek, szépleányok
Csudatorony látni,
A tied is eljő
Csudatorony látni,
Szép Görög Ilona.”

„Eresszen el, anyám,
Lelkem, édes anyám!
Csudatorony látni.”
„Ne menj, fiam, ne menj,
Szép Görög Ilona!
Megvetik a hálót,
Megfogják a márnát.”

„Bizony csak meghalok
Anyám, édesanyám!
Görög Ilonáér’.
Bizony csak meghalok
Karcsu derekáér’;
Karcsu derekáér’,
Dombos ajakáér’,
Dombos ajakáér’;
Piros orczájáér’;
Piros orczájáér’,
Gömbölyü faráér
A lenvirág szemü
Görög Ilonának.”

„Halj meg, fiam, halj meg,
Zetelaki László!
Oda is eljőnek
Hires szép leányok
Csudahalott látni.
A tied is eljő
Csudahalott látni,
Szép Görög Ilona.”

„Édes lelkem, anyám,
Eresszen el engem
Csudahalott látni,
Csudahalott látni,
Ki érettem meghót.”
„Ne menj, fiam, ne menj,
Csudahalott látni;
Megvetik a hálót,
Megfogják a márnát,
Anyjától elviszik
Szép Görög Ilonát.”

          *
Nem hallgat anyjára,
Bémegyen a házba,
Ottan felöltözik
Kék selyem ruhába.
A lábára húza
Piros, patkós csidmát,
A fejére köte
Piros selyem ruhát,
Elejibe köte
Fejér elölkötőt.

„Kelj fel, fiam, kelj fel,
Zetelaki László!
Kiér’ te meghótál,
az uton jődögél.
Kelj fel, fiam, kelj fel
Zetelaki László
Kiér’ te meghalál
Belépék a házba!”

          *
Láttam én halottat,
De ilyet soha sem,
Kinek az ő lába
Felszökőleg álljon,
Kinek az ő karja
Ölelőleg álljon;
Kinek az ő szája
Csókolólag álljon,
Ki föl is ébredjen,
Csak én megcsókoljam!

Forrás: http://mek.oszk.hu/02700/02789/html/139.html

Ilona Grkinja

„Bogme, umreću ti,
Majko, mila majko,
Rad lepe Ilone.
Bogma umreću ti
rad vita joj pasa;
Rad vita joj pasa,
Rumenih obraza,
Jedrih joj usana;
Jedrih joj usana
I oblih bedara,
Za te oči plave
Grkinje Ilone.“

„Ne umri, ne umri,
Laslo Zetelaki!
Sagradiću, sinko,
Vodenicu silnu;
Prvi će joj kamen
Beli biser mleti,
Drugi će joj kamen
Novčiće sipati,
A treći joj kamen,
Svilu i kadifu.
Tu će dohoditi
Sve mome gizdave
Da mlin pogledaju.
I tvoja će doći,
Grkinja Ilona.“

„Pusti me, majčice,
Pusti me, dušice,
Vodenicu videt!“
„Ne idi, ne idi,
Grkinjo Ilona,
Mrežu će da bace,
Mrenu da uhvate.“

„Bogme, umreću ti,
Majko, mila majko,
Rad lepe Ilone.
Bogme umreću ti
Rad vita joj pasa;
Rad vita joj pasa,
Rumenih obraza;
Rumenih obraza,
Jedrih joj usana;
Jedrih joj usana
I oblih bedara,
Za te plave oči
Grkinje Ilone.“

„Ne umri, ne umri,
Laslo Zetelaki!
Sagradiću, sinko,
Kulu čudnovatu:
Prostranu, široku
Do vode Dunava,
A tanku visoku
Nebu do oblaka.
Tu će dohoditi
Sve mome gizdave
Kulu da gledaju.
I tvoja će doći
Kulu da pogleda,
Grkinja Ilona.“

„Pusti me, majčice,
Pusti me, dušice,
Kulu da pogledam!“
„Ne idi, ne idi,
Grkinjo Ilona,
Mrežu će da bace,
Mrenu da uhvate.“

„Bogme, umreću ti,
Majko, mila majko,
Rad lepe Ilone.
Bogme umreću ti
Rad vita joj pasa;
Rad vita joj pasa,
Rumenih obraza;
Rumenih obraza,
Jedrih joj usana;
jedrih joj usana
I oblih bedara,
Za te oči plave
Grkinje Ilone.“

„Umri sinko, umri,
Laslo Zetelaki!
I tu će da dođu
Te mome gizdave
Mrtvog da pohode.
I tvoja će doći
Mrtvog da pohodi,
Grkinja Ilona.“

„Puštaj me, dušice,
Puštaj, majko, mene,
mrtvog da pohodim;
Mrtvog da pohodim
Koji za me umre!“
„Ne idi, ne idi,
Mrtvog da pohodiš;
Jer baciće mrežu,
Uloviće mrenu,
Ugrabiće majci
Grkinju Ilonu.“

Majku ne posluša,
U dvore pohita,
Pa svileno ruho
Na se odenula.
Na noge obula
Čizmice crvene,
Svilenu maramu
Na glavu vezuje,
A pregaču belu
Na se pripasuje.

„Ustani, ustani,
Laslo Zetelaki!
Eno ti dohodi
Rad koje si umro.
Ustani, ustani,
Laslo Zetelaki!
Rad koje si umro,
U dvor nam ulazi!“

„Ja videh mrtvaca,
Al΄ takvog nikada,
U koga su noge
Hitre da poskoče,
U koga su ruke
Hitre da zagrle,
U koga su usne
Hitre da poljube;
Koj΄ se mrtav budi,
Čim ga poljubim!“

                         Preveo Andraš David – Dávid András

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése