Ady Endre (Endre Adi)
Májusi zápor után
Nagymessziről ködölt a Bükk,
Gőzölt a sík, áradt az Ér
S fáradt testemben hirtelen
Ott, a záporverte mezőn
Piros dalra gyujtott a vér,
Piros dalra gyujtott a vér.
Szinte sercent, hogy nőtt a fű,
Zengett a fény, tüzelt a Nap,
Szökkent a lomb, virult a Föld,
Táncolt a Föld, táncolt az Ég
S csókolt minden az Ég alatt
S csókolt minden az Ég alatt.
Káprázó, városi szemem
Behúnyom ennyi csók előtt
Rebegőn és nyugtalanul
És halkan kérem az Urat:
»Áldd meg ezt a csókos mezőt,
Áldd meg ezt a csókos mezőt.«
Itt is, ott is asszony-csapat
Kapál, hol majd élet terem.
(Óh, mégis-mégis élni jó.)
Erősek és fiatalok
S a lábuk térdig meztelen
S a lábuk térdig meztelen.
Posle majskog pljuska
U daljini magli se Buk,
Potok buja, polje granu,
A u mome lomnom telu,
Tu na polju natopljenom,
Krv crvenom pesmom planu,
Krv crvenom pesmom planu.
Šiknu trava iznenada,
Svetlost jeknu, sunce žeže,
Beži žbunje, Zemlja cveta,
Zemlja igra, Nebo igra,
I sve u zagrljaj steže
I sve u zagrljaj steže.
Tužne moje gradske oči
Sklapam od silnih celova,
I dršćući, u zanosu,
Tiho, tiho molim Boga:
„Blagoslovi polja ova,
Blagoslovi polja ova.”
Svud u polju rade žene,
A život će tu da stasa.
(Oh, život je ipak dobar.)
Snažne su i mladolike,
Golih nogu, tanka stasa,
Golih nogu, tanka stasa.
Prevod: Danilo Kiš
Izvor: Ady Endre: Krv i zlato (1961)
Forum – Novi sad.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése