Böngészde - Pabirčalište - Gleaner

2013. február 25., hétfő

Stevan Tontić Ruke – Kezek


Stevan Tontić (Sanski Most, 30. 12. 1946 - )


Ruke

Ponedeljkom ujutro rukuju se
zatim prilaze poslu
– mećeš ih u krv
u mračnu krv do lakta

Petkom popodne vadiš ih
(namočene do srži, životinjama slične)
žena ih do navečer riba, pere
subotom ih nosiš na izlet
beru ljubičice
kartaju se

Nedeljom ih držiš u matere
odmaraju se, bijẻle, u krilu joj dišu
tu stoje nedeljom

Ponedeljkom su opet spremne
da zarone

Kezek

Hétfőnként reggel lekezelnek
és munkához látnak
– vérbe mártod őket
könyékig a sötét vérbe

Péntekenként délután szabadulnak
(velőig áztatva állatokká váltak)
az asszony estig csutakolja őket
szombaton kirándulni mennek
és kártyáznak

Vasárnap anyádnál vannak
fehéren, békésen puha ölében
pihegnek

Hétfőnként ismét készek
elsűllyedni

Fordította: Fehér Illés


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése