Juhász Gyula Harangjáték – Igra zvona

Juhász Gyula - Đula Juhas

(Szeged, 1883. április 4. – Szeged, 1937. április 6.)

Harangjáték

A pillanat,
Mint temetőben a gyík, úgy szalad.

A percek,
Mint sivatagban a homok, peregnek.

Az órák,
Mint vándorok, az útat egyre rójják.

A napok
Mennek, mint körmenetben a papok.

Az élet
Elmúlik, mint felhői a nagy égnek.

Az örökkévalóság
Hullatja szirmait, miként a rózsák.

De gyakran
Ott van a tovatűnő pillanatban.

Igra zvona

Trenutak

ko gušter na groblju sklizne niz oblutak.

Minute

ko pijesak u pustinji sve trepere, žute.

Sve ure

ko lutalice drum rujući žure.

Svi dani

idu ko popovi zgureni, predani.

Naš život

prolazi ko oblaci što lutaju uza svod.

A vječnost,

kao ruže pelud, siplje svoju tečnost,

al često

u trenu jednom nađe svoje mjesto.

Prevod: Enver Čolaković