Böngészde - Pabirčalište - Gleaner

2013. augusztus 27., kedd

Tanja Stupar – Trifunović Nedjeljom – Vasárnaponként


Tanja Stupar – Trifunović, Zadar 20. 08. 1977 –



Nedjeljom


Nedjeljom na stolu ribarnice koprca se debeli šaran dok otac poseže za novčanikom
majka vadi veliki ceker iz torbe
a dijete tužnim i znatiželjnim očima gleda prvu smrt ubistvo šarana otetog iz bazena
Nedjeljom ja sam najusamljeniji čovjek jer sve ovo gledam iz prikrajka i nisam otac koji će djetetu čistiti šarana od koščica i nisam majka koja će ubrusom brisati njegove meke usne i nisam dijete koje će zaspati sito i pomalo prestravljeno jutrošnjim prizorom
Nedjeljom nakon što prođem pijacom i moje oči bivaju raznesene na sve strane grada u punim cekerima
ja odlazim slijep i prazan u obližnju kafanu da pijem


Vasárnaponként

Vasárnaponként jókora ponty vergődik a halárus asztalán míg az apa bukszája után nyúl
az anya táskájából szatyrot húz elő
a gyerek meg szomorúan fürkészve lesi a medencéből kihalászott ponty halálát
Vasárnaponként vagyok a legmagányosabb mindezt félrehúzódva figyelem és nem vagyok apa aki gyerekének pucolja meg a pontyot és nem vagyok anya aki gyerekének puha száját az abroszba törli és nem vagyok gyerek aki a reggeli látványtól eltelve kissé megszeppenten alszik el
Vasárnaponként miután a piacon áthaladva szemem a minden irányba haladó tele szatyrokat követi
vakon siváran egy itókára befordulok az első kocsmába

                         Fordította: Fehér Illés



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése