Böngészde - Pabirčalište - Gleaner

2013. november 12., kedd

Ranko Preradović Детињcтвo – Gyerekkor

Preradović, Ranko portréja

Ranko Preradović, Vršani kod Prnjavora 1944 –



Детињcтвo

били смо у зачећу цвет
усамљени били смо у сновима
гладни и румени наги а пресрећни
били смо по сиротиштима и сметљиштима
учили живот од звери школовали се наивно
измишљали мајке а волели страшно куварице
привикавали се раду и проводу
били вековима одрпана деца

били смо у гробљу гробови очева
одусправна вода водоравно дрвеће и биље
заточеници сопствених предела
изван свега били тама тек осетна
у центру света у нервном систему
били смо тиранисани и били тирани

крадљици смо били а често поткрадани
били смо владари и нама су владали
лупежи срамни били смо врло једноставни

сад нас више ни због чега не боли глава
били смо тако прошлост само
која свет и све у њему могуће спасава
сад нас више нема и ни због чега стварно не боли глава


Gyerekkor

fogantatáskor virágok
álmainkban magányosak voltunk
éhesek kipirultak meztelenek de boldogok
árvaházakban és szeméttelepeken tanyáztunk
vadaktól tanultunk élni balgán iskolába jártunk
kigondoltuk anyánkat nagyon szerettük a szakácsnőket
munkára és mulatozásra szoktattuk magunkat
mindöröktől toprongyos gyerekek voltunk

a sírokban apáink sírjai voltunk
pocsolyák vízszintesen fekvő fák növények
saját tartományunk foglyai
kirekesztetten az idegrendszerben
a világ közepén alig érzékelhető sötét foltok
elnyomottak voltunk és egyúttal zsarnokok

tolvajok voltunk és gyakran meglopottak
uralkodtunk de mások felettünk uralkodtak
csibészek gyalázatosak puritánok voltunk

ma már semmiért nem fáj a fejünk
így csak múltunk voltunk
akik úgy ahogy van megmentik a világot
ma már nem is létezünk és tényleg semmiért sem fáj a fejünk.

Fordította: Fehér Illés


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése