Boro Kapetanović Noć curice u požaru čistog cvijeća – Kislány éjszakája a virágok tüzében



Boro Kapetanović, Sanki Most 16. 09. 1953. –

Noć curice u požaru čistog cvijeća

Ugasi svjetlo ako želiš vidjeti prave stvari.
Upali cigaretu i nećeš biti sama.
Loši momci iz Alabame sviraju odličan bluz.
Odvrni.
Šteta je zaspati, curice.
Pogledaj kako trepere zvijezde i zamisli da si jedna od njih.
Heroji su obični ljudi i ne izgledaju strašno.
Krajnje je vrijeme da nešto učiniš sa svojim osmijehom curice.
Ljudi željni tuđeg osmijeha noćas tuguju po kafanama.
Prazan grad ne obećava ništa samo potrošenim kurvama.
Razgledaj malo bolje sličice iz ofucanog albuma.
Na fotografijama gdje si raščupana i grozna nebo je ipak plavo.
Ne pali svjetlo.
Iz mraka su svjetiljke na susjednim brdima mnogo nestvarnije.
Sve te glupe knjige o seksu neće ti ništa reći o ljubavi.
Sa TV ekrana šalju ti vještačku sreću.
Sladoled za budale.
Ne troši to, ribice.
Tvoj som je uzvodno, na dnu, i čeka te.
Tvoja istina ne zanima baš svakog krkana kojeg sretneš.
Pazi kome pričaš priče o svojoj duši.
Jorgovan pod tvojim prozorom slušaće te vjerno.
Suze na tvom jastuku pozlatiće pjesma noćnih ptica.
Upitaj mjesec koje je boje ljubav?
Gdje je moja, mjeseče? – pitaj mjesec, curice.
Ne živi u krizi koja se širi.
Svrati u bolje trenutke.
Popij nešto sa siromašnim studentom u pozorišnoj garderobi.
Taj momak zna gdje stanuju lijepi doživljaji.
Put do proplanka gdje žive ljubavne oluje.
Stazu do livade gdje bukti požar čistog cvijeća.
Plažu gdje ćeš biti srećna kao vjetar u krilima prepelica, djevojčice.
Zakači se za neku ideju.
Ideje su nevidljiva djeca.
Rađaj ih dok si besposlena, curice.
Razmontiraj taj ringišpil na besmislenom vašaru u svojoj glavi.
Odlijepi tu traku tuge kojom si se odjenula.
Provjetri haljine iz starog ormara i ne briši fleke iz tamo neke.
Obuci košulju od svitanja i stani pred ogledalo.
Otvori prozor da snovi nesrećnih dječaka ne lutaju.
Budi dan, djevojčice.
Saberi se.
Na raskrsnicama postoje pristojni pravci.
Važno je ne krenuti pogrešnim.
Skitnice su na pravom putu samo kad ne znaju kuda.
Uličari svoju sreću ne vozaju u automobilima.
Pješači curice, ako želiš vidjeti zvijezde.
Na svakoj strani svijeta niklo je nešto što vrijedi ubrati.
Uberi.
Ko oklijeva lađa ga ne čeka.
Kad otplovi maši maramom i vezi goblene.
Zar želiš?
Zar želiš da mašeš maramom i vezeš goblene cio život, curice?

Kislány éjszakája a virágok tüzében

Ha a valóságot akarod látni oltsd el a lámpát.

Gyújts rá és nem leszel egyedül.

Az alabamai rossz fiúk kitűnő bluest játszanak.

Hangosabban.

Kislány, kár aludnod.

Nézd hogyan remegnek a csillagok, képzeld el, te vagy egyikük.

A hősök átlagemberek, nem szörnyetegek.

Kislány végső ideje, hogy mosolyoddal tégy valamit.

Idegen mosolyra vágyva éjjel kávéházakban szomorkodnak az emberek.

Sivár a város kopott szajhákon kívül semmit sem ígér másoknak.

Nézz szét a málladozó fényképalbumban.

A fényképeken ott is ahol kócos a hajad és kék az ég.

Ne gyújts lámpást.

A környező hegyek fénysugarai igazán sötétben lenyűgözőek.

A sok légyottról szóló könyv semmit sem mond a szerelemről.

Hamis a gyönyör, amit a képernyő sugall.

Gügyék csemegéje.

Te halacska, ne légy rá vevő.

Mélyen a sodrásban van az a harcsa, mely rád vár.

Minden jöttmentet nem érdekel igazságod.

Vigyázz kinek árulod el titkaidat.

Ablakod alatt az orgona mindig hűen meghallgat.

Az éji madárdal bearanyozza könnyeidet a párnádon.

Kérdezd meg a holdat: Milyen színű a szerelem?

Kislány, kérdezd meg: Hold, hol van a párom?

Ne a terjedő válságban élj.

Térj a vidám pillanatokhoz.

Igyál meg valamit a nincstelen egyetemistával a színház ruhatárában.

Az a fiú tudja hol fészkel a jókedv.

Ismeri a fennsíkra vezető utat ahol szerelmes viharok élnek.

A mezőhöz vezető csapást ahol virágok tüze lángol.

A vízpartot ahol, kislány, boldog leszel mint fürj szárnyai között a szél.

Az ötletek közül ragadj meg egyet.

Az ötletek láthatatlan gyerekek.

Kislány, hozd világra őket míg szabad vagy.

Szedd szét fejedben az értelmetlen vásárban forgó körhintát.

Fejtsd le magadról a szomorúság kötőjét.

Szellőztesd ki ruháidat, de ott azokat a foltokat ne dörzsöld ki.

Öltsd magadra a pirkadat köntösét és állj a tükör elé.

Nyisd ki az ablakot, hogy ne kószáljanak a szerencsétlen fiúk álmai.

Kislány, légy nappallá.

Szedd össze magad.

A keresztútnál léteznek testhezálló irányok.

Fontos, ne térj a tévútra.

A csavargók csak akkor vannak a helyes úton mikor nem tudják merre vezet.

Nem gépkocsikon hordják szerencséjüket a hobók.

Gyalogolj kislány, ha csillagokat akarsz látni.

A világ minden táján van valami amit érdemes felvenni.

Vedd fel.

Habozókra nem vár a hajó.

Ha elindul integethetsz kendőddel és horgolhatsz.

Ezt akarod?

Kislány, egész életedben integetni és horgolni akarsz?

                             Fordította: Fehér Illés