Kondor Béla Hullámok – Valovi

Kondor Béla

Pestlőrinc, 1931. február 17. – Budapest, 1972. december 12.

Hullámok

Úgy bukik át a nap felettünk,
ahogyan a holnapon esünk keresztül
képzeletben, csámpás dobogón állva
és görnyesztve négykézlábra majdan
a korhadt délkörön talppal hanyatt.
Még a hídlábak csúfabban intettek, -
mint ez a nap, visszhangos glóriával.
A tengernek indultunk hanyatt,
baltával faragott ladikában, sőt meztelen.
Ékkövek kövültek és lement a Nap.

Ekevasba fogott madárszárny.

Valovi

Sunce tako pada preko nas,

kao što ćemo mi u mašti stojeći

na egavoj bini trulog podnevka

jednom pasti preko sutra zgrbljeno

četveronoške sa stopalom naleđice.

Od ovog sunca su s oreolom odjeka

još pogrdnije piloni mahali.

U sekirom klesanoj šajci uz to nagi

Naleđice smo krenuli prema moru.

Drago kamenje se okamenilo i zašlo je Sunce.

U raonik upregnuto krilo.

                              Prevod: Fehér Illés